Hatékony magyar pénzlekötést mutat egy friss EU-statisztika2010. április 2.
A jelenlegi pénzügyi időszak félidejéhez érve a 2007 és 2013 között rendelkezésükre álló uniós felzárkóztatási támogatások 27 százalékát kötötték le eddig a tagállamok – állapítja meg a kohéziós politika végrehajtásáról készült stratégiai jelentésében az Európai Bizottság. Magyarországon 2009. szeptember 30-ig a strukturális és kohéziós támogatások több mint 46 százalékát kötötték le, ami magasan az uniós átlag fölött van.
A legfrissebb bizottsági jelentés szerint az EU tagállamai a folyó pénzügyi időszak félidejének közelébe érve (2009 végéig) a 2007 és 2013 között rendelkezésükre álló uniós fejlesztési (strukturális és kohéziós) források 27 százalékát kötötték le, vagyis 93 milliárd eurót a lehetséges 347 milliárd euróból. Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos újságírók előtt elismerte, hogy ez az eredmény – amely nagyjából megfelel az előző pénzügyi időszakok hasonló szakaszában mértnek – valójában elmarad a várakozásoktól.
A Bizottság stratégiai jelentése a kohéziós politika végrehajtásáról a 27 tagállam által készített és Brüsszelnek tavaly ősszel benyújtott nemzeti stratégiai jelentések összegzése. A 27 százalékos uniós átlag a nemzeti és regionális irányító hatóságok által eddig jóváhagyott projektekből következő pénzügyi kötelezettségvállalás összege a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló teljes kerethez képest. Ilyenformán lekötött, nem pedig a kedvezményezetteknek már kifizetett összegekről van szó, miként az sem szükségszerűen következik ebből az adatból, hogy a projektek végrehajtása megkezdődött.
Az Európai Bizottság részben a 2008-ban beköszöntött pénzügyi és gazdasági válság számlájára írja az időarányosan meglehetősen lassú végrehajtást.
A Bizottság által közzétett adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország a hétéves keretköltségvetés félidejéhez közeledve messze az uniós átlag felett teljesített eddig. Hazánk a magyar nemzeti jelentésben rögzített 2009. szeptember 30-i határnapig a 2007 és 2013 között rendelkezésére álló közösségi fejlesztési források 46,3 százalékát kötötte már le, vagyis az EU-átlagnál majdnem 20 százalékkal többet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a támogatások ekkora aránya már el is jutott volna a kedvezményezettekhez. Magyarországnál magasabb mutatóval a Bizottság táblázata szerint csak hat ország: Belgium (61%), Hollandia, Észtország, Írország, Málta és Svédország büszkélkedhetett.
Nem árt ugyanakkor figyelni az összehasonlításra, mert az egyes országok által közölt adatok nem mindig ugyanarra az időszakra vonatkoznak, egyes esetekben féléves eltérés is lehet a mérés időpontja között. A 2009. szeptember 30-i magyar zárás mindenesetre azt valószínűsíti, hogy az év végi magyar mérleg a 46 százaléknál is magasabb lehetett. E kimutatás alapján mindenesetre három év fényében Görögország állt a legrosszabbul az egész EU-ban, a teljes keret mindössze 12 százalékának lekötésével. De Románia, Szlovákia, Lengyelország és Csehország is jelentős késést halmozott fel.
Ahogy arra Johannes Hahn, regionális politikáért felelős biztos emlékeztetett, a Bizottság eddig is számos eszközzel megpróbálta elősegíteni a tagállamoknak a közösségi felzárkóztatási források gyorsított ütemű felhasználását. A Bizottság 2009-ben például összesen 6,25 milliárd euró készpénz előleget folyósított a tagországoknak a teljes keret terhére. Arra is lehetőség van, hogy a kormányok egy adott programon belül variálják az uniós és a nemzeti társfinanszírozás mértékét az adott projektek esetében. 2009-ben és 2010-ben például egyes beruházásokat akár 100 százalékig is a közösségi alapokból lehet finanszírozni.
Hahn arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlament áprilisban szavaz arról a következő könnyítő csomagról, amely többek között a saját költségvetési forrásoknak szűkében lévő Magyarország számára is jelenthet plusz forrásokat.