Csökkenteni kell a versenyképességi különbségeket az eurózónában2010. április 2.
Igen nagy versenyképességi különbségek alakultak ki az eurózóna tagállamai között, amelyek a gazdasági világválság hatására csak részben és ideiglenesen enyhültek – figyelmeztet az Európai Bizottság makrogazdasági jelentése.
A jelentés szerint a nagy folyó fizetési mérleghiányokat felhalmozó tagállamokban komoly szerkezeti reformokra van szükség, amelyeket koordinálni is kellene az eurózónán belül.
A folyó fizetési mérlegek tanúsága szerint az eurózóna első évtizedének nagy részét a versenyképességi különbségek folyamatos erősödése jellemezte – állapítja meg a Bizottság által közzétett Quarterly Report on the Euro Area című jelentésének legújabb kiadásában.
A versenyképességüket fokozatosan elvesztő tagállamok egyre nagyobb folyómérleg-hiányokat halmoztak fel (Görögország, Spanyolország, Írország). A versenyképességüket folyamatosan javító tagállamok viszont egyre nagyobb többleteket tudtak elkönyvelni folyómérlegükben, ilyen leginkább Németország, Hollandia, Ausztria és Szlovákia.
Ezt a folyamatot részben visszájára fordította a globális válság. A krízis előtt nagy többleteket felmutató országok exportját a világgazdasági visszaesés az átlagnál nagyobb mértékben sújtotta, a deficites országok kivitelét viszont kevésbé. A hiányokat felhalmozó országok lakossági kereslete viszont jellemzően az átlagnál nagyobb csökkenésen ment keresztül, míg a szufficites országokban az átlagnál kisebb keresletcsökkenést tapasztaltak. Ezek a folyamatok mind a folyóegyenlegek közti eltérések zsugorodása irányában hatottak.
Az egyensúlytalanságok enyhülése azonban csak részben minősíthetőek szerkezetinek. Másik részük csupán ideiglenes hatásokra vezethető vissza, s így a fellendülés újbóli megindulásával ismét elenyésznek, sőt újfent a kilengések erősödése irányában hatnak majd. Sőt, a magas szintre ugrott munkanélküliség további egyensúlytalanságok kialakulásának lesz a forrása a Bizottság elemzése szerint.
Mindez arra világít rá, hogy további jelentős kiigazításokra van szükség. Ennek során át kell alakítani a tagállami relatív árszinteket és a keresletben meglévő különbségeket is. A deficites országokban csökkennie kell bizonyos áraknak, a többletes tagállamokban pedig erősíteni kell a keresletet. Ha ez időben megtörténik, kisebb társadalmi áldozatokat követel majd, mint ha késik – figyelmeztet a Bizottság.
A kiigazítás hatásosabb és hatékonyabb lenne, ha a tagállamok között koordinált módon menne végbe. Ennek oka, hogy a szükséges lépéseknek nagy hatásuk van a tagállamok közti kereskedelemre és a költségvetésekre is. Ha koordinált kiigazításra kerül sor, akkor a nem kívánt mellékhatások ereje is kisebb lenne. A koordináció azonban nem jelentheti azt, hogy minden szufficites illetve minden deficites tagállamnak ugyanazt kellene tennie: a konkrét intézkedéseket az egyes tagállamok konkrét igényeihez kell igazítani – hívja fel a figyelmet a Bizottság.
A Bizottság jelentése elérhető az alábbi linken:
http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/qr_euro_area/2010/pdf/qrea201001en.pdf