Ivóvízbázis-védelem konstrukció a Duna és a Rába egyes szakaszain2010. április 14.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az ÚMFT Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében közel 191 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert négy távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálatának elvégzésére.
Mindez a Rába és a Duna egyes szakaszait Vének, Ács, Mérges települések mellett, valamint Árpás és Kisbabot határán érintik.
A projekt előkészítése 2009. december közepe óta folyik, melyben megtörtént a kijelölt területek bejárása, elkezdődtek a tervezési munkálatok. A beruházás jelenlegi szakaszában megindul a települések és környezetük vízbeszerzési lehetőségeit vizsgáló létesítmények (kutak) kiépítése.
Ezen alkalomból tartottak szerdán helyszíni sajtótájékoztatót Véneken, ahol a négy vízbázis terület közül először indulnak meg a kivitelezési munkák.
A sajtótájékoztatót Mohácsiné Simon Gabriella az ÉDUKÖVIZIG osztályvezetője nyitotta meg, aki elmondta, a projekt célja, hogy olyan védett, stratégiai ivóvíz-készletek álljanak rendelkezésre, amelyek szükség esetén a későbbiekben bármikor termelésbe állíthatók.
Sidó Szabolcs, a kivitelezést irányító OVIBER-VIKUV Konzorcium 2009 vezérigazgató-helyettese beszélt az eddig befejeződött tervezési munkákról és a megvalósulás további lépéseiről. A projekt teljes lezárása idén decemberre várható.
A felmérések szerint Magyarország közüzemi ivóvízbázisainak jelentős része sérülékeny földtani környezetben üzemel, csak kevés vízbázis rendelkezik természetes védettséggel. Az ivóvízbázisok egy része, a bekövetkezett elszennyezések miatt vagy már nem védhető meg, vagy üzemelését korlátozni kell.
Gondolni kell ezek pótlására, és mindezzel párhuzamosan az esetlegesen jelentkező új vízigények kielégítésére is. Ezt szolgálják a potenciális ivóvíznyerő helyek, azaz a „távlati ivóvízbázisok" biztonságba helyezési munkálatai. A távlati ivóvízbázisok nagy része is sérülékeny környezetben van.
Az Ivóvízbázis-védelmi Program – 2052/2002. (II.27.) Kormányhatározat – keretén belül az igazgatóság működési területén 36 db üzemelő és 15 db távlati ivóvízbázis alapállapot felmérését irányozta elő. Ebből lezajlott 25 db üzemelő és 9 db távlati vízbázis beruházása, 1 db üzemelő és 2 db távlati vízbázis diagnosztikája pedig már folyamatban van.
Jelen beruházás célja a meghatározott számú vízbázisok közül a még hátralévő négy terület védelmének megteremtése, melyek diagnosztikai vizsgálatokkal érhetőek el. Ennek keretében megtörténik a kijelölt területeken a tényleges állapotok felmérése, a potenciális ivóvízkészlet meghatározása, az utánpótlást biztosító területek lehatárolása, és a meglévő állapotok fenntartásának biztosítása.
A beruházás előkészítése során megvalósult a különböző forrásokból származó, rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, feldolgozása, értékekése és a későbbi felhasználásra megfelelő csoportosítása.
A beruházás jelenlegi szakaszában szennyező-forrás feltáró fúrásokat, észlelő hálózati figyelő és próbatermelő kutakat hoznak létre, melyek szivattyúzási kísérlete alapján megtörténhet a kivehető vízmennyiség és az igénybe veendő vízkészlet vízminőségének megállapítása, továbbá a területek helyszíni állapotfelvétele bejárásokkal, mintavételezésekkel, laboratóriumi vizsgálatokkal valamint a kőzetek rétegződésének feltárása geofizikai mérésekkel.
Mind a négy területen a kísérleti telepek mérési eredményeinek feldolgozása után, mely 2010. augusztus közepére várható, az archív és mért adatok felhasználásával megtörténik a földtani/vízföldtani modellek felállítása, és számítógépes modellezés segítségével azokban a szivárgási viszonyok szimulálása.
A modell eredményei alapján a vízutánpótlódásban résztvevő felszíni és felszín alatti területek lehatárolásra kerülnek, a rendeletileg meghatározott védőterület rendszert kialakítják.
Az utómunkálatok során a védőterület határait ingatlan határokhoz történő igazításával térképen ábrázolják. Az így meghatározott területeken – a vízkészletek állapotának megőrzése miatt - a mintavételi hely kialakításával, mintavételi program készítésével a tényleges állapotok nyomon követhetővé válnak.
A projekt utolsó lépése egy számítógépes térinformatikai rendszer kialakítása, amelynek segítségével az összes meglévő adat könnyen hozzáférhető és bármikor bővíthető.
E beruházás segítségével az érintett területeken élő lakosság egészséges ivóvízellátása érdekében hosszútávon meg tudjuk őrizni a jó vízminőséget.
Biztosítottá válik a rendelkezésre álló, de jelenleg tartalékolt ivóvízbázis védettsége annak érdekében, hogy a megfogyatkozó vagy minőségileg leromló állapotú majdani források pótlására bármikor felhasználható legyen.
Forrás: Kisalföld.hu