A Bizottság új jelentésben mutatja be az európai kohéziós politika kibontakozását2010. május 1.
Az elmúlt három évben 93 milliárd eurót, vagyis az EU-finanszírozás 27%-át ítélték oda különféle foglalkoztatást és növekedést serkentő projektek keretében, áll az EU 2007–2013-as kohéziós programjairól készült jelentésben. A jelentés első ízben értékeli, milyen haladást értek el az egyes országok a közösen elfogadott EU-célkitűzések teljesítésében.
A Bizottság által készített jelentés bemutatja, hogy a tagállamok mennyiben igazították programjaikat az EU munkahely-teremtési és növekedési céljaihoz, illetve hozzájárul a kohéziós politikai programok eredményeiről és kihívásairól szóló nyílt vitához.
Ezenkívül a jelentés felhívja a tagállamokat, hogy a kohéziós pénzek optimális felhasználásával javítsanak a programok megvalósításán, például a vasúti ágazatban, a kulcsfontosságú környezeti és energiaprojekteknél és a társadalmi összetartozás területén.
Európaiak milliói és vállalkozások ezrei részesülnek a kohéziós politikai programok jótékony hatásaiból. A 27 tagállam nemzeti jelentései alapján a Bizottság jelentése fontos és időszerű üzenetekkel mutat rá arra, hogy a strukturális alapokban megvan a potenciál a gazdasági válságból való kilábalás meggyorsítására.
A jelentés egyben monitoring eszköz is: meghatározza azokat a területeket, ahol lépéseket kell tenni a 2007–2013-as programozási időszakban társfinanszírozott projektek kiválasztásának és végrehajtásának felgyorsítására.
A kohéziós politikai források zöme (mintegy 230 milliárd euró) a legfontosabb növekedési és foglalkoztatási területekre van elkülönítve. A jelentés egyrészt érzékelteti a kutatás-fejlesztés (K+F), az innováció, az egész életen át tartó tanulás és az aktív munkaerő-piaci politikák terén elért haladást, ugyanakkor rámutat, hogy többet kellene tenni a projektvégrehajtás felgyorsításáért a vasúti ágazatban, a legfontosabb környezeti és energiaberuházásoknál, a digitális gazdaságban és a társadalmi összetartozás támogatásánál. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy – szükség esetén a késedelmek behozására irányuló cselekvési tervek összeállításával – célzottan foglalkozzanak ezekkel a prioritást élvező területekkel.
Jóllehet 2007 és 2009 között jelentősen romlott a társadalmi-gazdasági helyzet, a jelentés szerint erős az elkötelezettség a kezdetben megállapított programcélok megvalósítása iránt. EU-szerte átlagosan a 2007–2013-as időszak forrásainak több mint 27%-át már hozzárendelték valamilyen konkrét projekthez, ami több mint 93 milliárd eurónyi beruházást jelent.
A beruházási prioritások széles skáláját bemutatandó jelentés egy 40 projektpéldából álló felsorolást is tartalmaz. Egyértelművé teszi, hogyan kapcsolódik a programok végrehajtása az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek – vagyis az innovációs teljesítmény javításának és egy okosabb, környezetbarátabb és társadalmilag összetartóbb gazdaság létrehozásának – megvalósításához.
Mindazonáltal a világgazdasági válság természetesen a programok végrehajtására is hatással volt, amit számos nemzeti jelentés a megvalósítást jelentősen nehezítő tényezőként említ. Erre válaszként számos változásra sor került annak érdekében, hogy a programok jobban reagáljanak a válság teremtette kihívásokra. Több tagállam úgy döntött, hogy a prioritások újbóli kiegyensúlyozására kihasználja programjai rugalmasságát, és így ad választ a vállalkozások, illetve az újonnan munkanélkülivé válók és a tartós munkanélküliek által támasztott igényekre. Ennek eredményeként a kohéziós politikai források áramlása nagyjából állandó marad, hiszen a tagállamok a legfontosabb beruházások fenntartásánál és tervezésénél az EU-források stabilitására a válságban is támaszkodhatnak.