Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

„Ebben első lépésként a 18 leghátrányosabb helyzetű kistérségre – így a szatmári, tokaj-hegyaljai, zselici tájakra – készítettünk két-három napra szóló kirándulási programtervet az iskoláknak, kezdve a látnivalók számbavételétől az elfogadható árú szálláshelyeken át egészen a foglalkozásokig” – közölte Janza Frigyes, a programiroda vezetője. Elmondta azt is, hogy a nyárra hasonló programterveket készítenek a kirándulni szándékozó családoknak is.

Az NFÜ fontosnak tartja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek megismertetését, mert meggyőződése, hogy ezeknek a helyeknek, az itt élő embereknek minden segítségre szüksége van. Az ügynökség illetékese ezzel magyarázta mostani kezdeményezésüket, amelyet az élményközpontú pedagógia lehetőségeivel élve, a méltányos turizmus alapelveire építve még az idén szeretnének kiterjeszteni mind a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségre, illetve velük együtt öszszesen 47 hátrányos helyzetű kistérségre. „Sokan a hátrányos helyzet miatt talán nem is gondolnák, milyen festői szépségű tájakról van szó, és az osztálykirándulásokkal még jót is tehetnének diákok-tanárok egy-egy ilyen kistérség fellendítésében” – hangsúlyozta Janza Frigyes.

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség (pl. Cserehát, Ormánság, Szatmár-Bereg stb.) gazdasági fejlettségében mutatkozó különbségek csökkentésére célzott programot indított az NFÜ 100 milliárd forintos európai uniós támogatással. Ebbe a programba illeszkedik a mostani osztálykirándulás-felhívás is. A kezdeményezés lényege egyrészt az, hogy minél többen ismerjék és szeressék meg ezeket a térségeket, másrészt, hogy minél több bevétel képződjön a leginkább rászoruló vidékeken. Évente több mint 700 ezren jutnának el így az említett helyekre.

A program kiegészítésére az LHH Fejlesztési Programiroda az utóbbi időben már több olyan kezdeményezést indított útjára, amelyek segíthetik a hátrányos helyzetű térségeket. Ilyen az egyetemek és a kistérségek együttműködésének ösztönzése, vagy a társadalmi felelősségvállalás program elindítása. „A tapasztalatunk az, hogy bár a 100 milliárd forint rengeteg pénz, szükség van helyi kezdeményezésekre, mert ahol erősebb az összefogás, ott több az ötlet és nagyobb a fejlődés is” – mondta az NFÜ szakembere.

A 18 kistérség (több mint 50 település) kiválasztásának alapvető szempontjai a következők voltak: 1. természeti, történelmi, művészeti és egyéb kulturális értékek; 2. közlekedésbeli megközelíthetőség, bejárhatóság; 3. komplex feldolgozási lehetőség; 4. olcsó és hangulatos szállás- és étkezési lehetőségek; 5. egyedi, különleges hangulat, az érzelmi kötődés kialakulásának lehetősége; 6. a helyi emberekkel (kutatók, pedagógusok, diákok, mesterek, művészek, lakosság) való közvetlen kapcsolatépítés lehetősége.

Hova lehet már menni? (régiók és kistérségek szerint)
Dél-Dunántúl
Barcs
Csurgó
Kadarkút
Lengyeltót
Sellye
Szigetvár

Észak-Alföld
Berettyóújfalu
Fehérgyarmat
Nyírbátor
Tiszafüred
Vásárosnamény

Észak-Magyarország
Abaúj-Hegyköz
Bodrog-köz
Edelény
Heves
Ózd
Sárospatak
Tokaj

Forrás: Világgazdaság Online