Klímavédelem: akadozik az uniós előfinanszírozás2010. május 21.
Nem igazán teljesülnek azok az EU és a tagállamok által tett előfinanszírozási ígéretek, melyek értelmében idejekorán megsegítenék a fejlődő országokat a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A pénzügyminiszterek elfogadták azt a tanácsi jelentést, amely szerint bár az EU jó úton halad ahhoz, hogy a 2010-es évre vonatkozóan teljesítse a „klíma előfinanszírozásra” tett 2,4 milliárd eurós ígéretét, ám a visszaigazolt összeg eddig 2,24 milliárd eurót tesz ki.
A tavaly decemberi koppenhágai csúcson a gazdagabb országok abban egyeztek meg, hogy 2020-ig – a hosszú távú támogatásokra – 100 milliárd eurót mobilizálnak, jóllehet az állami forrásokból érkező úgynevezett új pénz összege 22-50 milliárdot tenne ki.
A Világbank egyébként a maga részéről annak a véleményének adott hangot, hogy a fejlődőknek a klímavédelem elleni küzdelem és a kibocsátás-csökkentés 2020-ra akár évi 400 milliárd euróba is „fájhat”.
A koppenhágai csúcs résztvevői annak idején megállapodtak abban is, hogy beüzemelnek egy előfinanszírozási csomagot, amely 2010-12 között évi 10 milliárd euróra rúgna, és összesen (a három év alatt) 30 milliárd eurót tenne ki. Az EU ebből évi 2,4 milliárdot vállalt be, és ez az összeg a hároméves periódusban 7,2 milliárd eurót érne el.
Bár a mostani jelenés célja az lenne, hogy felsorolja, eddig milyen pénzösszegeket folyósítottak, ám a dokumentumba beletekintő EUobserver szerint erről nincs sok adat. Az irat így név szerint nem említi meg a tagállamokat, sem pedig azt, hogy eddig milyen tevékenységeket finanszíroztak.
A dokumentum ugyanakkor a jövőre nézve több kiemelt tematikus területet is felsorol: ezek közé tartozik például a katasztrófakockázatok csökkentése, erősebb kapacitás kiépítése a klímaváltozás monitorizálására, és alacsony karbon-kibocsátású infrastruktúra kiépítése. Nagy hangsúlyt kapna az erdővédelem is, mégpedig a vitatott REDD-rendszer (REDD: erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése) révén, melyet azonban a helyi közösségek korábban élesen bíráltak, azt állítván, a mechanizmus a jogaik elveszítéséhez vezethet.
A jelentés ugyanakkor kitér arra, hogy a Bizottság miként veszi ki a részét az előfinanszírozásból. A testület további pénzösszegként 150 millió eurót ígért (az említett hároméves periódusra), s ebből 50 milliót már az idei évre mozgósítana. Az összeg fele alacsony kibocsátású fejlesztési és technológiai együttműködésre, a másik fele pedig a klímaváltozáshoz történő adaptációra menne (ez utóbbi a kevésbé fejlett államokat, illetve a kisebb szigetországokat érintené).
Az Oxfam szerint az EU azzal, hogy nem teszi teljesen átláthatóvá a finanszírozásra tett vállalásait, aláássa a fejlődő országok belé vetett bizalmát. Tim Gore, a szervezet illetékes politikai tanácsadója úgy vélekedett, hogy a jelentés nem elég egyértelmű arra vonatkozóan, hogy az egyes tagállamok mennyit fognak fizetni, mennyi megy el a károk enyhítését vagy az adaptációt segítő beruházásokra, és az sem világos, hogy ezek a pénzek a már meglévő ígéreteken felül érkeznek-e.