Javaslat az EU-alapok gyorsabb felhasználására2010. június 1.
A lengyel költségvetési biztos ismertette, hogy a Bizottság elfogadta az EU-alapok felhasználásának könnyítését célzó javaslatot.
A kezdeményezés a közösségi források felhasználásról háromévente kötelezően esedékes felülvizsgálat részeként született, és Lewandowski reményei szerint legkésőbb 2011 végéig sikerül majd elfogadtatni a tagországokat magában foglaló EU-tanáccsal és az Európai Parlamenttel. Ez esetben a különböző közösségi alapok igénybevétele már 2012-től az új – számos adminisztratív eljárást egyszerűsítő, esetenként újabb, innovatív formákat is bevető, emellett azonban a nemzeti kifizetési ügynökségek felelősségét fokozó – rendszer alapján történhet. A 2014-től kezdődő új pénzügyi ciklusban pedig már mindenképpen ezek az új szabályok szolgálnának alapul az EU-alapok igénybevételéhez.
Az adminisztráció egyszerűsítése tekintetében a legfontosabb újítás, hogy az egy összegű „eredményfinanszírozásra” térhetnének át, szemben azzal a mai gyakorlattal, amelyben EU-forrásból voltaképpen egy-egy projekt tételes költségeit térítik meg. Ez utóbbi feltételezi, hogy a projekttel kapcsolatos összes kiadás összes számlája hibátlanul rendben van, és közösségi alapú pénzekből utóbb ezeket fizetik ki a támogatási szerződésben rögzített mértékig. Mindez azonban többnyire nehézkessé teszi az elszámolást, sokszor egyetlen kis összegű számla kapcsán felmerülő formai-tartalmi hiba több tízezres térítés elindítását blokkolhatja. Az új rendszerben – elkészülte után - a projekt megállapodás szerinti végértékét egy összegben térítenék, majd utóbb kellene megfelelő számlákkal a pénzköltés pontos mikéntjét igazolni.
Sokaknak könnyebbséget jelenthet majd az is, hogy a jövőben az eddigi 25 ezer helyett 50 ezer euró lesz az a küszöbszint, ami alatt közösségi pénzekből finanszírozott projektekhez kevesebb dokumentációt kell majd átadni. Adminisztrációt egyszerűsíthet és időmegtakarítást jelenthet, hogy az új rendszerben nem lesz már elvárás külön számla nyitása a közösségi alapú források befogadásához, valamint az ilyen pénzek nyomán a számlán keletkező kamatokat sem várnák vissza a közösségi büdzsébe. Ugyancsak eljárást könnyítő – kihatásaiban pedig folyósítást gyorsító – hatású lehet majd, ha a bizottsági javaslatnak megfelelően a projektekben kockázati finanszírozást végző Európai Beruházási Bankot a mostani gyakorlattól eltérően többé nem „külső partnerként”, hanem egyszerű EU-intézményként kezelik majd.
A javaslat növelné ugyanakkor a helyi kifizető ügynökségek felelősségét is, amennyiben a kohéziós pénzek kifizetésekor is bevezetnék az agrártámogatások folyósításakor már ismert gyakorlatot, miszerint az EU ellenőrző és auditáló hatóságai felé nekik kellene „garancia-nyilatkozatot” tenniük a pénzfelhasználás jogszerűségéről. Cserébe a Bizottság kész rugalmasabbá tenni a „megengedhető hiba” kockázati százalékát. Ez jelenleg valamennyi szektor és minden projekttípus esetében egységesen 2 százalék, holott – miként maga Lewandowski is utalt rá – nyilván más egy bonyolult regionális fejlesztési projekt, meg egy egyszerű adminisztratív elszámolás hibakockázati vonzata.
A csomag egészéről hamarosan tájékoztatja a lengyel biztos az EP költségvetési bizottságságát, majd pedig kezdetét veszi a várhatóan több mint egy éves vita a javaslatról.