A svédeké a leginkább fenntartható gazdaság2010. június 20.
Veszélyzónában van Magyarország a gazdaság fenntarthatósága szempontjából – állapítja meg legújabb tanulmányában az European Policy Center. Az államháztartás helyzetére és a versenyképességre koncentráló elemzés szerint a legjobb helyzetben e szempontból az EU-n belül az északi tagállamok vannak.
A European Policy Center felmérése arra törekedett, hogy ne csak a jelenlegi pénzpiaci turbulenciák, hanem a befektetői döntéseket közép- és hosszú távon befolyásoló tényezők számba vételével tárja fel az EU-tagállamok jelenlegi működésének gazdasági értelemben vett fenntarthatóságát. Ezt hat tényező köré csoportosítva próbálta meg bemutatni: az államháztartási deficit, az államadósság, a gazdasági növekedési ütem, a versenyképesség, a kormányzás minősége illetve a korrupció, továbbá az elöregedésből fakadó költségek kapcsán.
Ezek alapján az EU leginkább fenntartható gazdasága Svédország lett, a képzeletbeli dobogó második-harmadik fokán pedig holtversenyben osztozik Dánia és Észtország. Tőlük kevéssel lemaradva került a negyedik helyre Finnország. Rajtuk kívül további négy gazdaság érdemelte még ki a magas fenntarthatóság besorolását: Németország, Hollandia, Luxemburg és Ausztria.
A lista legvégén, a fenntarthatatlannak ítélt gazdaságok között három tagállam található: Görögország, Portugália és Olaszország.
Spanyolország, Magyarország például annak a népes csoportnak a tagja, amelyet veszélyben lévő országoknak minősít az European Policy Center.
Szintén a tagállamok fiskális helyzetének fenntarthatóságát állítja elemzése egyik fókuszába az Európai Bizottság által kiadott közpénzügyi jelentés. Ebből az olvasható ki, hogy az államháztartási helyzet romlása részben természetes jelenség, hiszen a tavaly mért 4,2 százalékos GDP-csökkenés mellett jelentősen csökkentek a költségvetések adóbevételei. A deficitek felhalmozódásához emellett természetesen alaposan hozzájárultak a fiskális gazdaságélénkítő intézkedések is.
A hitelezési tevékenységnek a válság előtti szárnyalása, illetve a részvény- és ingatlanárak robbanásszerű emelkedése sok tagállamban felerősítette a recessziónak a közpénzek romlására gyakorolt hatását – állapítja meg a Bizottság. Csakhogy a válságból lassan kikecmeregve az állapítható meg, hogy ennek a jelenségnek a fordítottja nem igaz: a recesszió súlyosságából még nem következik automatikusan, hogy elmúltával magától is javulásnak indul az államháztartás helyzete. A magas államadósság miatt ugyanis viszonylag magasak az adósságtörlesztési terhek, s a részben emiatt szükségessé váló magasabb adóterhelés szintén negatívan hat a növekedési lehetőségekre.
Mindezek miatt az államháztartás fenntartható vágányra állítása melletti hiteles kiállás az egyik legfontosabb feltétel a tartós gazdasági növekedés eléréséhez és a foglalkoztatási helyzet javulásának elindításához – állapítja meg a bizottsági jelentés.