Védeni élőt, élettelent - Négyszázmillió forintból újul meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egy része2010. július 11.
Pécsely - Csaknem négyszázmillió forintból újulnak meg vizes élőhelyek, válnak kétéltű-biztossá utak és ismét láthatóvá, biztonságossá geológiai értékek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, a Környezet és Energia Operatív Program segítségével.
Erről tájékoztatott a minap a nemzeti parki igazgatóság a pécselyi kultúrházban, ahol Balogh László igazgató vezette fel a két pályázatot, majd Sebők Lajos beszélt a helyi oktatási intézmények és a nemzeti park sikeres együttműködéséről. Megjegyezte, a felnőtt lakosság egyelőre a nemzeti parki lét korlátaival találta szemben magát, de remélte, ez a jövőben változik.
Balogh László erre így reagált: összesen 22 település teljes közigazgatási területe nemzeti park, s bár ennek valóban változó a megítélése, véleménye szerint az utóbbi időben inkább pozitív. A nemzeti park a többség érdekében cselekszik, szögezte, ennek köszönhető többek között a táji építészeti értékek, a hagyományos építési módok fennmaradása.
A léprétek, gyepek, fás legelők rehabilitációját célzó projektet dr. Nagy Lajos, a nemzeti park természetvédelmi területfelügyelője ismertette: tíz helyszínen 270 millió forint értékben terveznek beavatkozást. A gyepek hazánkban az extenzív állattartás, a hajtásos legeltetés visszaszorulásával erősen veszélyeztetetté váltak, s ezzel kimagasló fajgazdagságú élőhelyeket veszíthetünk. ennek megakadályozására a nyirádi Sárszállón, a Tihanyi-fészigeten és a Pécselyi-medencében lévő gyepeket cserje mentesítik. Ugyanezt a munkát végzik el a fás legelőkön, a Fekete-hegy platóján, és Keszthelyi-hegységben. Hasonlóan értékes területek a lápok, ahol a víz visszatartását kell műszaki beruházásokkal megoldani. Ilyen terület az attyapusztai láprét, a Sásdi-rét, a nemeshanyi zergebogláros és a batyki láprét.
A projekt másik része a kétéltűek és hüllők biztonságos vonulását oldja meg a Töreki-tavaknál. A békák, mocsári teknősök, siklók, gőték nagy számban pusztultak el a közutakon, ami vonulási útjukba esik. A projektnek köszönhetően az út alatt vezetik majd át őket a tavakhoz.
Öt elemet tartalmaz az a másik KEOP-program, melyben 24 helyszínen különböző élettelen természeti értéket védenek meg a természetvédők, ismertette Korbély Barnabás, a nemzeti park igazgatóság geológiai és barlangtani szakreferense. A legnagyobb összegű beruházás ezek között a 78 millió forintos Tapolcai-tavasbarlang átfogó természetvédelmi rekonstrukciója: új, korszerű világítási rendszert építenek ki, mely nem kedvez a "lámpaflóra" megjelenésének és felszámolják az omlásveszélyes részeket. A Lóczy-barlangnál is elvégzik ez utóbbit és denevérbarát ajtót szerelnek fel. A Csodabogyós barlangban a beépített régi létrákat cserélik rozsdamentes acélra. A nemzeti park kezelésében csaknem hétszáz barlang van, ezek közül nyolcat természetvédelmi okokból lezárnak, új bejárattal látnak el. További nyolcban a járatok természetvédelmi célból biztosítanak és cserélik a beépített műtárgyakat.
Az összesen 128 millió forintos projektben megtisztítják a kővágóőrsi, salföldi, szentbékkálai kőtengereket és a gyulakeszi Papsapka-köveket és megszűntetik a Botos-hegyi felhagyott dolomitbányában keletkezett tájsebet.
Forrás: Napló Online