Megújítaná kapcsolatait Svájccal az EU2010. augusztus 1.
Új alapokra helyezné az EU Svájccal ápolt kétoldalú kapcsolatait az Európai Tanács elnöke. Az EU leginkább azt szeretné, ha Bern automatikusan elfogadná az uniós jogszabályok változásait, a svájciak azonban szuverenitásukat féltik.
Az Európai Unió és Svájc kapcsolatát jelenleg nagyjából 120 kétoldalú megállapodás szabályozza, melyek az élet számos területét lefedik a karóráktól kezdve a határok nélküli utazásig. A Lisszaboni Szerződés által biztosított új intézmények és hatáskörök birtokában azonban az EU a Svájccal ápolt kapcsolatok megújításán gondolkodik.
Van Rompuy szerint a folyamat egyik alapja az kellene, hogy legyen, hogy Bern elfogadja az uniós jog „fejlődését” – szemben a jelenlegi helyzettel, amikor is a svájci fél semmit sem fogad el automatikusan. Azt a svájci fél elismerte, hogy szükség van a kétoldalú egyezmények bonyolult rendszerének egyszerűsítésére, mindazonáltal úgy vélte: az új jogi alapnak világosnak kell lennie, de „tiszteletben kell tartania a szuverenitásunkat”.
A svájciaknak felajánlották, hogy legyenek részesei az Európai Gazdasági Térség (EGT) egyfajta "lightos" változatának, Norvégiát hozva fel példaként, amely bár nem tagja az EU-nak, ám részese a közösség belső piacának és a schengeni övezetnek is, mindemellett pedig automatikusan elfogadja az uniós jogszabályok módosításait.
Ugyanakkor egy olyan országban, ahol a közvetlen demokráciának olyan mélyen gyökerező hagyományai vannak, hogy szinte mindenről népszavazást rendeznek, egy efféle jogi automatizmus elfogadhatatlannak tűnik.
A svájci polgárok egyébként 1992-ben egyszer már leszavazták, hogy az ország az EGT tagja legyen, éppen azért, mert attól féltek, ezzel a lépéssel a szuverenitásuk kerülhet veszélybe. Ráadásul a svájci közvélemény nem fogadja el az Európai Bíróság törvénykezését sem.
Ám ha a jogszabályokat automatikusan elfogadná, akkor elméletben szabálysértésért a luxemburgi székhelyű taláros testület elé is lehetne citálni.
Ez utóbbi problémára ugyanakkor megoldás lehet az, amelyet Norvégia, Liechtenstein és Izland esetében is alkalmaznak, nevezetesen, hogy egy külön bíróság, a luxemburgi székhelyű EFTA-bíróság dönt az ilyen és ehhez hasonló ügyekben. Bár Svájc tagja az EFTA-nak, azaz az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, ám az EFTA-bíróság joghatósága jelenleg nem terjed ki rá.