Politikai alku az állampolgári aláírásgyűjtő akciókról2010. augusztus 1.
Politikai megállapodást értek el a külügyminiszterek arról a rendelet-tervezetről, amelynek értelmében egymillió aláírás összegyűjtése esetén az EU állampolgárai jogalkotást kezdeményezhetnek majd a Bizottságnál.
A Lisszaboni Szerződés értelmében az uniós állampolgárok arra kérhetik az Európai Bizottságot, hogy az általuk óhajtott kérdésekben jogszabályokat kezdeményezhessenek. Ennek előfeltétele, hogy legalább egymillió aláírás gyűljön össze, amelynek jelentős számú tagállamból kell származnia. A tagállamok külügyminiszterei politikai megállapodást kötöttek a polgári kezdeményezésről, megnyitva az utat az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások előtt.
A hosszú hónapokon át tartó tárgyalássorozat annak bizonyítéka, hogy egyáltalán nem volt könnyű megállapodni a kezdeményezés részleteiről, amely a közvetlen demokrácia egyik formája lenne a jövőben. A szerződésben rögzített lehetőség célja, hogy nagyobb beleszólást engedjen az állampolgároknak az uniós ügyekbe, akár úgy is, hogy egy aláírásgyűjtési akció keretében jogszabályokat kezdeményezzenek az Európai Bizottságnál.
Az elért megállapodás egyik sarkalatos pontja annak meghatározása volt, hogy mit is élrtsenek „jelentős számú tagállam” alatt. A kompromisszum értelmében a polgári kezdeményezés csak akkor lesz érvényes, ha az aláírók az uniós tagállamok legalább harmadát képviselik. Az egyharmadon belül egy kulcs alapján azt is megszabták, hogy az egyes tagállamokban mi az a minimális részvételi arány, amely szükséges lesz ahhoz, hogy egy-egy aláírásgyűjtési akció érvényes legyen. Bár a Bizottság eredetileg az egyes tagállamok lakosságának 0,2 százalékánál húzta volna meg a minimálisan kötelező szintet, ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy miközben Németországban legalább 160 ezer állampolgárnak kellett volna részt vennie egy ilyen kezdeményezésben, addig a kicsiny Luxemburgban ezer fő aláírása is elég lett volna ehhez. A tagállamok végül úgy döntöttek, hogy az európai parlamenti képviselői mandátumok tagországok közötti elosztásához hasonlóan az úgynevezett regresszív arányosság elvét alkalmazzák majd, ami még mindig a kisebb országok javára torzít (ám ebben az esetben 72 ezer német aláírással szemben 4500 luxemburgi lesz a minimum). E képlet szerint Magyarország esetében 16.500 a minimum-elvárás ahhoz, hogy a magyar gyűjtést is beszamíthassák. (A teljes listát a cikkünk végén ismertetjük.)
A tanács által elfogadott szöveg azt is tartalmazza, hogy a javasolt kezdeményezésnek az EU hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie, és összhangban kell lennie az uniós értékekkel. A tagállamok saját tradícióikkal összhangban szúrópróbaszerű ellenőrzések révén vizsgálhatják meg az aláírások hitelességét. Papíron és elektronikus formában egyaránt lehetőség lesz az aláírások gyűjtésére.
Ha egy kezdeményezést nyilvántartásba vesznek, a szervezőknek attól kezdve egy év áll majd rendelkezésükre a szükséges 1 millió aláírás összegyűjtésére. A kezdeményezőknek az aláírásgyűjtő akció finanszírozásáról és támogatóiról is nyilatkozniuk kell. Az Európai Bizottságnak pedig az első 100 ezer aláírás összegyűjtése után döntenie kell majd a kezdeményezés befogadhatóságáról. A Bizottság eredetileg 300 ezer aláírás után kerített volna sort az előzetes normakontrollra, ám ezt a kormányok ezt nem támogatták.