Szellemi tulajdonjogok: még mindig Kína miatt fő az EU feje2010. augusztus 1.
Miközben régebben a luxustermékeket hamisították a legnagyobb számban, addig ma már az olyan mindennapi életben használt áruk, mint a gyógyszerek vagy a fogkrémek váltak kedveltebbé a hamisítók körében.
A legtöbb hamis áru még mindig Kínából érkezik az EU-ba – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. Az összesítés szerint tavaly az uniós vámhatóságok 43.500 esetben léptek fel, és összesen 118 millió terméket foglaltak le.
A 43.500-as szám egyébként némi visszaesést jelez a 2008-ban regisztrált 49 ezer esethez képest, de szakértők szerint ez a csökkenés nem a kalóztermékek visszaszorulásának, hanem az általános gazdasági válságnak köszönhető.
Figyelemre méltó tendencia emellett még, hogy míg korábban főként a luxustermékeket hamisították, addig ma már egyre több, a polgárok által nap mint nap használt tömegcikket is előállítanak a hamisítók (ezek között megtalálhatók a samponok, fogkrémek, játékok, gyógyszerek éppúgy, mint a háztartási készülékek).
Ez azért is aggasztó, mivel – miként arra Algirdas Semeta adó- és vámügyi biztos is felhívta a figyelmet – ezek a termékek a fogyasztók számára egészségügyi és biztonsági szempontból is komoly veszélyt jelenthetnek, arról nem is beszélve, hogy hátrányos helyzetbe hozhatják a jogszerűen működő vállalkozásokat.
A hamisított termékek toplistáját egyébként a cigaretta vezeti (19%), amelyet az egyéb dohányáruk (16%), a márkás termékek (13%) és a gyógyszerek (10%) követnek.
A hamis (illetve a hivatalos megfogalmazásban a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő) termékek elsődleges származási helye továbbra is Kína, innen érkezik a termékek 64 százaléka. A hamis ételek és italok többsége ezzel szemben Törökországból, a hamis gyógyszerek nagy része pedig az Egyesült Arab Emirátusokból származik. A határokon feltartóztatott áruk 77 százalékát egyébként az uniós vámszervek megsemmisítették, vagy a jogsértés megállapítása érdekében bírósági eljárást kezdeményeztek.
Mindeközben Karel de Gucht kereskedelmi biztos arról beszélt, hogy a Kínában tevékeny európai vállalkozásokat egyre inkább aggasztja a szellemi tulajdonjogok védelmének hiánya. A sanghaji expón tartott kereskedelmi rendezvényen nyilatkozva De Gucht elmondta, hogy ezen aggodalmak főként arra a rendelkezésre vezethetők vissza, amely megköveteli a külföldi cégektől, hogy kínaiként regisztrálják magukat. A vállalkozások ugyanis csak ezt követően vehetnek részt a kínai közbeszerzési pályázatokon, ez azonban azt is jelenti, hogy a külföldi szellemi tulajdonjogok ezzel úgymond elérhetővé válnak.