Barroso az „Unió állapotáról”2010. szeptember 9.
Felemás visszhang fogadta az Európai Parlamentben az Európai Bizottság elnökének újítását, midőn értékelte „az EU állapotát”.
Az amerikai stílusú „elnöki üzenet” az „Unió állapotáról”, mint műfaj, eddig ismeretlen volt az EU, az Európai Bizottság és az EP gyakorlatában.
Barroso elmondta, hogy milyen kulcsfontosságú kihívásokkal kell az Európai Uniónak szembe néznie, és ezekre válaszul milyen lépések szükségesek, netán már folyamatban is vannak a bizottsági munkatervben. Megközelítését teljes egészében áthatott a közösségi módszerek helyeslése, az az érv, hogy a közelmúlt válsága is azt igazolta, hogy a sorok szorosabbra zárása, az együttműködés erősítése, az együttes fellépés lehet Európa jövőjének egyetlen valós záloga. Kulcsüzenetei – hogy ugyanis a világporondon igenis „számít a méret”, vagy hogy „az EU mit sem tehet a tagországok nélkül, de a tagállamok sem az EU nélkül” -, következetesen azonos irányba mutattak.
Az üzenetek tartalmi részével a képviselők többsége egyetértett. De a legfőbb célt – Barroso hitelességének a helyreállítását az eurohonatyák körében – egyelőre nem igazán sikerült elérni. Az EP-képviselők a szélsőségesen euroszkeptikusok kivételével üdvözölték ugyan felvetéseit, de úgy vélték, hogy ezt most csak nekik, képviselőknek mondja, ám ugyanezekért már nem lenne kész a befolyásos tagországokkal is megütközni. Sokan hiányolták az igazán (tagország-)érzékeny konkrétumok megnevezését.
Barroso maga egyébként úgy vélte, hogy tavaly óta javult a helyzet Európában, és ő ezt éppen a hozott intézkedések üdvös hatásának is tudta be. A következő évre-évekre tekintve alapvetően öt kihívást látott az EU előtt: a gazdasági növekedés és gazdasági kormányzás megteremtését, az EU2020 stratégia teljesítését, az Unión belüli szabadság, biztonság és igazságosság szavatolását, a következő hét éves EU-pénzügyi terv kihordását és a globális szerepvállalásban az EU befolyás erősítését. Ezek kapcsán egy sor bizottsági kezdeményezést is kilátásba helyezett. Jelezte, hogy szeptember végén a brüsszeli testület átfogó jogalkotási javaslattal áll elő az európai gazdasági kormányzás erősítésére. Ugyancsak még ősszel javaslatot tesznek a pénzügyi tevékenységek megadóztatásának mikéntjére. Októberben teszi közzé a Bizottság az első iránymutatásait a 2013 utáni új, hét éves költségvetés leendő vitáihoz, és szintén októberre új iparpolitikai stratégiai is készül, amiben az innováció erősítését és a fölösleges szabályozás érdemi leépítését is célozzák majd. Jövő év elején pedig az energiapolitikában várhatók új brüsszeli lépések, amennyiben a testület nyilvánosságra hozza energiapolitikai akciótervét, infrastruktúra-javító csomagját, és az energiahatékonyság növelését célzó elképzeléseit.
Az új hét éves költségvetésről szólva Barroso hangsúlyozta, hogy a jövőben főként az olyan kiadásokat támogatják, amelyeknél fontos az EU-szintű ráfordítás, és amelyek érdemi hasznosulást ígérnek. Hitet tett a tagországi befizetésektől kevésbé függő „saját (közösségi) források fontossága mellett, kerülte viszont, hogy utaljon a különböző (mindenekelőtt a brit) rabatok (visszatérítések) ügyére, valamint az agrárpolitika jövőbeni finanszírozásának a kérdésére. Európai infrastruktúra-projektek finanszírozásához viszont felvetette „EU projekt bond”-ok piacra dobásának az ötletét, nagy sikert aratva a képviselők körében.