Magyarországé a harmadik legjobb nettó uniós költségvetési pozíció 2010. október 1.
Tavaly Magyarország 2,7 milliárd euróval többet kapott az uniós büdzséből, mint amennyit befizetett oda, amivel a harmadik legjobb nettó pozícióval rendelkezik a huszonhetek között – derült ki a 2009. évi pénzügyi bizottsági jelentésből. A legnagyobb nettó befizetőnek továbbra is Németország számít.
A 2009. évi költségvetés több mint 30 százalékát a gazdasági fellendülésre és növekedésre fordította az EU – derült ki a Bizottság által ismertetett 2009. évi pénzügyi jelentés számaiból. Az előirányzatok 97 százalékát használta fel a közösség, ami nagyjából megfelel a 2008-as eredménynek (98%).A teljes kiadások meghaladták a 112 milliárd eurót. Ebből 44 milliárd euró (a teljes büdzsé 39,25 százaléka) ment el a növekedést és a foglalkoztatást segítő projektekre (kutatás, transzeurópai hálózatok, kohéziós politika), a természeti erőforrások védelmére és kezelésére (mezőgazdaság, környezetvédelem, halászat) fordított összegek pedig tavaly 50,8 milliárd euróra rúgtak (45,31%).
Abszolút értelemben egyébként (akárcsak 2007-ben és 2008-ban) továbbra is Franciaország számít az uniós pénzek legnagyobb haszonélvezőjének (közel 14 milliárd euró). Őt követi Németország, amely 2008-ban még a harmadik helyet foglalta el, illetve Spanyolország, amely azonban egy helyet visszaesett. A sorban a negyedik Olaszország, majd pedig Lengyelország következik. A mezőgazdasági és kohéziós területeken egyébként ez utóbbi kapja a legtöbb uniós támogatást. A sorban a hatodik helyet Nagy-Britannia foglalja el.
A befizetések és a kifizetések nominális különbségeit tekintve a tavalyi büdzsé legfőbb nyertese Lengyelország volt (közel 6,48 milliárd euróval kapott többet a közös büdzséből, mint amennyit befizetett oda), de a nettó kedvezményezettek között szintén előkelő helyen szerepel Görögország (+3,2 milliárd euró) és - a harmadik helyen - Magyarország is (+2,7 milliárd euró).
A legnagyobb nettó befizetőnek továbbra is Németország számít, amely hozzávetőlegesen 8,1 milliárd euróval többet fizetett be az uniós kasszába, mint amennyit kivett onnan. Ebben a sorban a második helyet Franciaország (4,7 milliárd euró), a harmadikat pedig Olaszország (4 milliárd euró) foglalja el.
Relatív értelemben Litvánia számít a legnagyobb nyertesnek, hiszen az egyenleg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 5,67 százalékát teszi ki. Magyarország esetében ez az érték 3,16 százalék, amivel szintén harmadik a sorban.
A GNI-ra vetítve a tavalyi évben az uniós költségvetés legnagyobb befizetője Dánia (a dán egyenleg a bruttó nemzeti jövedelem -0,42 százaléka volt), Olaszország (-0,34%), Finnország (-0,32%), Franciaország (-0,30%) és Németország (-0,26%) volt.
Tavaly egyébként a hetedik kutatási és technológiai keretprogram égisze alatt az EU 6,3 milliárd eurót költött kutatásra és technológiai fejlesztésre. Az uniós alapokból több mint ezer kutatási együttműködési projektet támogattak. A versenyképességi és innovációs program keretében pedig több mint 34 ezer kis és közepes vállalkozás részesült uniós támogatásban. Becslések szerint a közösségi büdzsé forrásai 2007 és 2008 között több mint 200 ezer munkahely létrehozásához vagy megmentéséhez járultak hozzá. Ezenkívül az Erasmus program négyezer egyetem bevonásával több mint háromszázezer hallgató és oktató mobilitási ösztöndíját fedezte.
A költségvetésben továbbra is nagy részt foglalt el a kohéziós politika.A 2007-2013 közötti pénzügyi keretből 25,5 milliárd euró kifizetésére került sor, ami több mint kétszerese a 2008. évinek (11,5 milliárd euró).Az uniós büdzsé közvetlen támogatás és piaci intervenciós intézkedések formájában ugyanakkor több mint negyvenmilliárd eurót fizetett ki a gazdák számára, ami a jövedelmük csaknem felét tette ki.
Külső fellépésekre az EU több mint 10 milliárd eurót költött. 2009-ben a közösség volt a világ második legnagyobb fejlesztési támogatója: 12 milliárd euró értékű kötelezettségvállalásaival mintegy 140 fejlődő országban nyújtott segítséget. Az uniós humanitárius és élelmezési segélyek 2009-ben 70 országban több mint 150 millió embert értek el. A közös kül- és biztonságpolitika keretében az EU tíz missziót bonyolított le a világ különböző, válság sújtotta pontjain, például Koszovóban, a Dél-Kaukázusban, Afganisztánban, a Közel-Keleten és Afrikában. A külső segélyek egyik legnagyobb kedvezményezettje Szudán (115 millió euró) volt.
Az intézmények igazgatási költségei 7,4 milliárd eurót tettek ki, ami a teljes kiadások 6,5 százaléka, hasonlóan a 2008. évihez (6,2%).