Innovációs unió2010. október 9.
Új innovációs tervet készített az Európai Bizottság, amelyet az EU 2020-as versenyképességi stratégia zászlóshajójaként mutattak be. Az európai kamarák azonban csak félig elégedettek: szerintük a tervezet túlságosan „kínálatorientált”, és nem ad megfelelő választ a vállalkozások gondjaira.
Az „innovációs unió” olyan kihívásokra fókuszál majd, mint a klímaváltozás, az energia- és az élelmiszerbiztonság, az egészségügy és az öregedő társadalom kérdése. Brüsszel a jövőben közösségi forrásokból segíti a kutatási központok összekapcsolását, a K+F pénzügyi fedezetének biztosítását, valamint a közbeszerzések az eddiginél nagy arányban történő átcsoportosítását innovatív célokra.
„A válságból éppen csak kilábaló Európának szüksége az innovációra” – jelentette ki Máire Geoghegan-Quinn, kutatási, innovációs és tudományos biztos és Antonio Tajani, az Európai Bizottság iparért és vállalkozásokért felelős alelnöke.
A Bizottság az innovációs stratégiát 10 pontban foglalta össze:
- Európai Innovációs Partnerség jön létre az uniós, az országos, a regionális érdekgazdák, valamint a magánszektor mobilizálása érdekében. A Bizottság egy alapot hoz létre, amelyhez később ezen érdekgazdák is csatlakoznak. Kísérleti jelleggel 2011-ben olyan programot indítanak, amelynek célja az egészséges és aktív öregedés. A kezdeményezés célja, hogy 2020-ra 2 évvel nőjön a jó egészségben eltöltött évek száma. További hasonló programok várhatók az energetika, az intelligens városok, a mobilitás, a vízhatékonyság, az energiamentes nyersanyagok és az agrárgazdaság terén.
- A Bizottság 25 mutatóból álló indikátor-rendszert fejleszt ki az innovációs kapacitás mérésére. Új rangsort állítanak fel az egyetemek között.
- Javítja a Bizottság a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutást is. Több országot felölelő kockázati tőkerendszert hoznak létre együttműködésben az Európai Beruházási Bankkal.
- A Bizottság javaslatokat tesz arra, hogy – a Lisszaboni Szerződés értelmében – 2014-ig teljes mértékben megvalósuljon az Európai Kutatási Térség. Ez az európai és a nemzeti kutatási politikák nagyobb összehangolását, a bürokrácia csökkentését és a kutatói mobilitás ügyét (ideértve a nyugdíjjogok elismertethetőségét) mozdítja előre. Új, immár a nyolcadik kutatási keretprogramot terveznek (FP8) 2020-ig. Tovább fejlesztik az Európai Kutatási Tanácsot és az Európai Inovációs és Technológiai Intézetet (EITI).
- A Bizottság 2011-ben létrehozza az európai dizájn vezető testületét és az európai dizájnminőség védjegyét.
- A Bizottság jövőre nagyszabású kutatást indít a közszféráról és a társadalmi innovációról, és próbajelleggel létrehozza az európai közszféra innovációs eredménytábláját. Az Európai Szociális Alap céljaihoz igazodva a jövőben társadalmi innovációs programokat is támogatnak.
- A Bizottság azt javasolja, hogy a kormányok írjanak ki közbeszerzési pályázatokat az innovatív termékekre és szolgáltatásokra. Előzetes számítások szerint ez mintegy 10 milliárd eurós piacot jelenthet a közszférában. A Bizottság irányelveket is kidolgoz annak érdekében, hogy az egyes országok pályázatai közötti különbségeket csökkentsék.
- A jövő év elején a Bizottság jogszabály-javaslatot nyújt be a szabványosítás modernizálására.
- Korszerűsítésre szorul az európai szellemi tulajdonjog-szabályozás. Ha a tagállamok megegyeznének az uniós szabadalomról, akkor a vállalkozások 250 millió eurót spórolhatnának. Brüsszel kezdeményezi az európai tudáspiac létrehozását – a szabadalmakra és az engedélyezési rendszerre vonatkozóan.
- A strukturális alapokat és az állami támogatás kereteit is felülvizsgálják. A jelenlegi költségvetési ciklusban (2007 és 2013 között) 86 milliárd eurót különítettek el kutatásokra és innovációra; 2013 után ennél nagyobb összeget szánnak erre a célra.
A Bizottság kezdeményezését decemberben tárgyalja meg az Európai Tanács.