Élénkülő gazdasági és társadalmi élet az ukrán-magyar határszakaszon2010. október 27.
Felpezsdült az élet az ukrán-magyar közös határon. Több mint 580 millió forintból 36 sikeres pályázat valósult meg a két ország szakembereinek összefogásával. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásának köszönhetően kidolgoztak hulladékgazdálkodási, infrastruktúrafejlesztési terveket, támogatást kaptak környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési projektek, turisztikai, kulturális és sport együttműködések sora indulhatott el. A pályázati konstrukció elérte kitűzött célját, hiszen elősegítette a határmenti együttműködés kialakítását, a már meglévő kapcsolatok elmélyítését a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az ukrajnai Kárpátalja megye között.
Volt mit ünnepelnie ma Nyíregyházán a 36 projektgazdának, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. munkatársainak, valamint a Norvég Nagykövetség által delegált szakembereknek. Az élet szinte minden területét érintő színes projektek sok esetben a jövő nagy fejlesztéseinek alapjait vetették meg, hosszú időre meghatározva a térség társadalmi-gazdasági fejlődését.
Változás várható az egészségügyben. A határokat nem ismerő vírusokkal és járványokkal szemben közös harcba kezdtek az egészségügyi vezetők miközben a gyógyításban részt vállaló szakemberek megkezdték a közös platformok kidolgozását az eltérő technológiák és orvosi protokoll területén is. Hamarosan nemcsak ők, de a betegek is érezni fogják, a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javulását.
Erőteljes támogatást kapott a térség számos, energia- és öko tudatosságra nevelő projektje. Volt, amely a régi paraszti kultúrákból merített költséghatékony ötletet, más formabontó rendezvényeken tájékoztatta a közvéleményt, ismét mások a legmodernebb technikát, az e-learningre épülő oktatási módszert vagy a Zöldáramok hete című programsorozatot hívták segítségül.
Sok projektgazda felismerte azt is, hogy csak úgy csábíthatják az utazókat a páratlan természeti kinccsel megáldott térségbe, ha újragondolják a turizmusfejlesztési stratégiákat. A fiataloknak „Tiszta Tisza” túrát indítottak, az üzletembereknek találkozót szerveztek, a szakmának marketing anyagokat készítettek. Az ínycsiklandozó falatokra éheseket gasztro-kártyákkal, az utazókat szemet gyönyörködtető kiadvánnyal vonzzák a térségbe, míg a történelem szerelmeseit kuruc kori kalandozásra hívták.
A gazdaság felélénkítésére is számos ötlet érkezett, majd sok pályázat valósult meg sikerrel. Az elmaradott térségeket segítheti az infrastruktúrafejlesztés. Megvizsgálták a közös határszakasz közútjait és alsóbb rendű útjait, hogy fejlesztésükkel eddig elzárt településeket kapcsoljanak a gazdasági vérkeringésbe. A lakosság kényelmes utazásáért elkészítették a leggyorsabb Intercity tervét és válasz született arra is, hogy érdemes–e közös ipari parkban gondolkodni a határszakaszon.
A vízügyi szakemberek is nagy munkába fogtak. Nemcsak a régió ivóvíz-tartalékainak felmérése valósulhatott meg, de komoly lépéseket tettek azért, hogy a Tisza újra kristálytiszta legyen a forrástól a torkolatig. Példamutató összefogással, interaktív kiállítások, diák és városok közötti vetélkedők, konferenciák népszerűsítették az egyedülálló környezetvédelmi programokat.
Tettek a hátrányos megkülönböztetés ellen, a kultúrát közvetítő közös és határtalan rádióműsorokért, a hatékony katasztrófavédelem érdekében vagy éppen a magasan képzett óvoda pedagógusokért is. Számos projekt valósult meg és nagy azon tervek száma is, amelyek a jövő nagy fejlesztéseit alapozták meg az elmúlt időszakban.