Az EU2020-hoz igazítaná a kohéziós célokat a Bizottság2010. november 10.
Bár az Európai Bizottság elismeri, hogy a kohéziós politikának döntő szerepe volt a gazdasági válság kezelésében. Az ötödik kohéziós jelentésében úgy véli, hogy sokkal szigorúbb feltételeket, emellett pedig újabb ösztönzőket kellene bevezetni az uniós források hatékony felhasználása érdekében.
A Bizottság szerint az EU kohéziós politikája nagymértékben hozzájárult a növekedéshez és jóléthez, valamint a kiegyensúlyozott fejlődés ösztönzéséhez az Unión belül. Ám a költséghatékonyság javítása érdekében a kohéziós politikát még hatékonyabbá kell tenni, mégpedig konkrét és mérhető eredmények felmutatásával.
„Okosabban kell felhasználni a forrásokat, az EU legfőbb prioritásaira kell összpontosítanunk, és jól látható értéket kell hozzáadnunk a nemzeti és regionális hatóságok munkájához” – vélekedett Hahn, kiemelve egyúttal annak fontosságát, hogy olyan kohéziós politikát dolgozzanak ki, amely napjaink gazdasági helyzetéhez – ennél konkrétabban pedig az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez – igazodik.
Andor László, a foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelős biztos mindezeken túl pedig arra emlékeztetett, hogy a válságnak a munkavállalókat és kisvállalkozásokat sújtó hatásait nagymértékben enyhítették az Európai Szociális Alap forrásai.
A jelentés amellett, hogy ismerteti a kohéziós politika által finanszírozott befektetéseket, valamint rámutat arra, hogy az elért eredmények ellenére a régiókat továbbra is nagy gazdasági egyenlőtlenségek jellemzik.
A jelentés szembeötlő regionális különbségeket tár fel számos területen a termelékenységtől a csecsemőhalandóságig vagy az éghajlatváltozás általi veszélyeztetettségig. A jelenlegi és az elmúlt programozási időszakok, valamint az érintettekkel széles körben folytatott megbeszélések tanulságait levonva, a jelentés több javaslatot tesz a politika megreformálására.
Olyan politikára van szükség, amely az összes régió versenyképességének növelésébe fektet be, ugyanakkor folyamatosan támogatja a lemaradó régiókat is. Az EU költségvetésének vizsgálatára tekintettel a jelentés kiemeli, hogy a jövőben a kohéziós politikai forrásokat korlátozott számú, kiemelt célra kell fordítani, és a finanszírozást össze kell hangolni az Európa 2020 stratégia „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” elérésére irányuló célkitűzéseivel.
Hangsúlyozva a finanszírozás nemzeti és regionális igényekhez történő adaptálásának előnyeit, vitát indít arról, hogy a kohéziós politika átfogó felépítése hogyan biztosíthatja valamennyi alap hozzájárulását az Európa 2020 szakpolitikai célkitűzéseinek hatékony megvalósításához. A jelentés amellett érvel, hogy a kohéziós politikai tervezési és irányítási ciklusokat e célkitűzések befektetési prioritásokká történő átalakításának biztosítása érdekében át kell dolgozni.
Ennek megvalósítására a Bizottság egy olyan átfogó stratégiai keret létrehozását javasolja, amely rögzíti a kohéziós beruházások hatásának maximalizálásához szükséges prioritásokat, célkitűzéseket és reformokat. A tagállamok szerződést kötnének a Bizottsággal, amelyben rögzítenék ezek elérésének a módját, az országok jövőbeli nemzeti reformprogramjaira építve. A szerződés egyértelmű és mérhető célok kitűzését foglalná magában, valamint hangsúlyozná a különböző uniós forrásokból származó finanszírozás nemzeti koordinálásának fontosságát a hatékony végrehajtás és a látható eredmények biztosítása érdekében.
Egy másik javaslat szerint ösztönzőket vezetnének be a kohéziós programok lehető leghatékonyabb és legambiciózusabb megvalósítása érdekében. A kohéziós forrásokból származó finanszírozás egy bizonyos százalékát elkülönítenék, majd a nemzeti és regionális hatóságok rendelkezésére bocsátanák az általuk végrehajtott programok minőségének és előrehaladásának függvényében.