Milliárdos nagyságrendben folytak el kohéziós és mezőgazdasági források2010. november 10.
A mezőgazdasági kiadások és a kohéziós alapok kifizetéseinél van tárta fel az Európai Számvevőszék a legtöbb szabálytalanságot 2009-ben – derült ki az EU tavalyi gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló számvevőszéki tájékoztatón.
Lényeges hibaszint jellemzi az Európai Számvevőszék szerint a tavalyi uniós gazdálkodás legtöbb területét. Főként a mezőgazdasági kiadások, és a kohéziós alapokból származó kifizetések tekintetében van jelentős eltérés az uniós költségvetésben tervezett, valamint a tényleges helyzetre vonatkozó becslések között. A számvevőszék szerint a kifizetésekkel összefüggő felügyeleti mechanizmusok csak részben eredményesek.
A luxemburgi székhelyű független gazdasági ellenőrző szervezet a 2009-es uniós költségvetés végrehajtását értékelte. Az Európai Számvevőszék elnöke Brüsszelben mindezek mellett megjegyezte, hogy alapvetően évről-évre jobb a helyzet, az EU egyre megbízhatóbban gazdálkodik, de még mindig vannak kényes területek.
Vítor Caldeira azt mondta, a mezőgazdasági kifizetések esetében romlott a helyzet 2008 óta. A legfőbb gond, hogy a ténylegesnél nagyobbnak tüntetik fel a forrásokat igénylők a támogatható földterület méretét, így a Bizottságnak utólagosan kell visszafizettetnie egyes tagállamokkal a támogatások jelentős részét.
A kohéziós alapokból származó EU pénzek pedig úgy mutatják a legnagyobb eltérést a kiadási területek közül, hogy még így is jelentősen javult a helyzet a két évvel ezelőttihez képest. A számvevőszék megjegyzi, hogy az eltérésekért a tagállamok a felelősek. Vagy nem támogatható költségekre igényeltek pénzt, vagy nem tartották be a közbeszerzési szabályokat. A szervezet úgy látja, az irányító- és az ellenőrzési hatóságok munkája hagy kívánnivalót maga után.
Az Európai Számvevőszék a két vitás területen azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy
- a tagállami hatóságok még a mezőgazdasági támogatások igénylése előtt tárják fel az esetleges értelmezési különbségeket,
- biztosítsa a felügyeleti rendszerek eredményes működését a tagországokban,
- a kohéziós pénzek lehívásánál a könyvvizsgálók legyenek tisztában azzal, hogy milyen költségeket lehet elszámolni, és miket nem,
- csökkentse a visszafizetések elmaradását, szükség esetén szankciókat is kiszabva.
Lényeges hibaszint jellemezte a kutatás, energia, közlekedés terén történt kifizetéseket is: gyakran előfordult, hogy a ténylegesnél magasabbnak feltüntetett személyi ráfordításokat és közvetett költségeket térített meg az EU.
Csak részben voltak szabályszerűek a külkapcsolatok fejlesztésével és a bővítéssel összefüggő kiadások, és az oktatással, valamint az állampolgársággal összefüggő kifizetéseket is lényeges hibák jellemezték. Elsősorban a 2009-es számlazárások nem úgy történtek, ahogyan a jogszabályok előírják.
Az Európai Számvevőszék egyedül az innovációs- és az igazgatási kiadásokat, valamint a versenyképesség előmozdítása érdekében javasolt kifizetéseket látta elfogadhatónak.