Innovációs kényszer2010. december 3.
Fenntartható, intelligens és befogadó gazdasággá alakítaná az EU-t az innovációs stratégia. Az Európai Bizottság szerint innovációs kényszerben van az európai gazdaság. Független szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az egységes piac kiteljesedése, a verseny növelése, valamint a teljesítményorientáltabb közszféra nélkül az innovációs politikai szándék csupán írott malaszt marad.
Az Airbus repülőgépeken kis táblák jelzik, hogy az alkatrészeket milyen európai uniós program keretében fejlesztették – jelezte az EU által támogatott kutatás-fejlesztési (K+F) projektjek gyakorlati hasznát Máire Geoghegan-Quinn innovációs biztos. Az Európai Bizottságnak tavaly óta első ízben van innovációs politikáért felelős tagja, akinek vezetésével Brüsszel alig egy év alatt új programot dolgozott ki. Az innovációs unió címet viselő tervet október 6-án mutatták be; ez annak a hét „zászlóshajónak” az egyike, amelytől az EU versenyképessége javulását reméli 2020-ra.
Geoghegan-Quinn emlékeztetett arra, hogy az innovációs unió olyan elemeket tartalmaz, amelyek hozzáadott értéket jeleznek a tagállami kutatásokhoz és fejlesztésekhez képest. Az innovációs projekt a teljes vertikumot átfogja a kutatástól az eladásig. Brüsszel a jövőben közösségi forrásokból segíti a kutatási központok összekapcsolását, a K+F pénzügyi fedezetének biztosítását, valamint a közbeszerzések eddiginél nagy arányban történő átcsoportosítását innovatív célokra.
Geoghegan-Quinn szerint „innovációs kényszer” van az EU gazdaságában, és a válságból éppen csak kilábalt Európa számára a K+F lehet a kitörési pont. „Az EU-t egy vibráló innovációs gazdasággá („i-conomy”-vá) kell alakítani” – tette hozzá. A biztos a sajtóbeszélgetésen egy nemrégiben közzétett tanulmányra (P. Zagamé: The cost of a non-innovative Europe) hivatkozva azt vetítette előre, hogy amennyiben sikerül feltornászni az unió K+F-ráfordítását a GDP 3 százalékára 2020-ra, akkor ezzel 3,7 millió munkahelyet lehetne teremteni, és 2025-re az éves hazai összterméket évente 795 milliárd euróval lehetne növelni. A stratégia megvalósulása esetén a mostanihoz képest 1 millióval több kutatóra lesz szükség.
Új megközelítés az innovációs stratégiában, hogy Brüsszel úgynevezett Európai Innovációs Partnerséget szorgalmaz. Ennek lényege, hogy az uniós, a regionális és az országos szereplők közötti együttműködés révén összehangoltabbá válnak a beruházások és a szabályozás, átalakul a közbeszerzés és ennek nyomán – a remények szerint – a fejlesztéseket követően az eddigieknél hamarább mobilizálható lesz a kereslet. Mindegyik partnerséget egy irányítóbizottság vezeti majd, amelynek élén a területet felügyelő európai biztos áll, tagjai pedig a tagállamok miniszterei, parlamenti képviselői, az ipar reprezentánsai és a kutatók.
A Bizottság 2011-ben kísérleti jelleggel indítja el az „egészséges öregedés” címet viselő innovációs partnerségi projektet, amelynek célja, hogy az európai polgárok 2020-ig két évvel többet éljenek egészségben.
Emellett azonbant Reinhald Büscher, a vállalati és iparpolitikáért felelős főigazgatóság osztályvezetője azt nyialtkozta, hogy csínján kell bánni azzal, hogy az innovációt az uniónak támogatni kellene. „Az innováció vagy megtörténik, vagy nem” – utalt a szakember a feltételek megteremtésének fontosságára, és arra, hogy az innováció nem egyenlő a tudományos áttörésekkel, hanem ennél tágabb, a cégek folyamatos megújulásáról szóló folyamat. Jelenleg az EU „kreatív” iparágai 6,1 millió munkahelyet biztosítanak és kapacitásuk a GDP 2,7 százalékát teszi ki. Büscher felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebb kutató-fejlesztő cégeknek nem kockázati, hanem induló tőkére lenne szükségük.