A modern gazdaság igényeihez igazítanák az uniós áfa-rendszert2010. december 3.
A Bizottság társadalmi vitát indított útjára, melynek keretében arra kíváncsi, hogy az érdekeltek miként vélekednek a jelenlegi hozzáadottértékadó- (áfa-) rendszer jövőbeni átalakításáról, felülvizsgálatáról.
Az Európai Bizottság széles körű konzultációt indított arról, hogy hogyan lehetne az uniós polgárok, a vállalkozások és a tagállamok előnyére erősíteni és javítani az Unió áfa- (hozzáadottértékadó-) rendszerét. A cél az, hogy valamennyi érdekelt fél elmondhassa véleményét, a Bizottság pedig a visszajelzések alapján dönthessen a rendszer szükséges átalakításáról. A felülvizsgálatot leginkább az indokolja, hogy ezt az adónemet több mint negyven éve vezették be az EU-ban, amikor a piacok egészen másképp néztek ki, mint ma, s a rendszer lényegében már nem felel meg a technológiaalapú, szolgáltatások által működtetett modern gazdaság igényeinek.
Ráadásul a jelenlegi rendszer meglehetősen összetett, ez pedig felesleges költségeket és terheket ró az adófizetőkre és az adóhatóságokra, és akadályokat is emel a belső piac működése előtt. Emellett a rendszer egyes gyenge pontjai sérülékennyé teszik azt a csalásokkal és az adókikerüléssel szemben.
A Bizottság rámutatott arra is, hogy az áfa a tagállamok egyik fő bevételi forrása (a teljes adóbevétel akár 20 százalékát is eléri), és várhatóan még fontosabbá válik, mivel a recesszió és az öregedő társadalom hatással vannak más bevételi forrásokra. Emellett a gazdasági tanulmányok azt mutatják, hogy a fogyasztási adók a leginkább növekedésbarát adónemek közé tartoznak, és egy szilárd áfa-rendszer hozzá tudna járulni Európa gazdasági regenerációjához.
Az EU-ban egyébként az áfa minimumértéke 15 százalék, a tagállamok efölött maguk szabhatják meg ezen adónem náluk érvényes rátáját. Szintén a tagállamok azok, amelyek szabadon dönthetnek az áfából befolyt összeg sorsáról, igaz – miként arra a Bizottság rámutat – , ennek az összegnek egy kis százaléka (jelenleg 0,3%-a) az uniós büdzsét gazdagítja. 2008-ban az EU területén az áfából befolyt teljes összeg elérte a 862 milliárd eurót. A tagállamok többségében a büdzsének ez a fő bevételi forrása.
Miután azonban az áfa része az uniós költségvetés sajátforrás-rendszerének, ezért a tagállamok a nemzeti harmonizált áfa-alap 0,3 százalékát fizetik be az uniós kasszába (a 2007-2013-as időszakban néhány ország esetében átmenetileg csökkentett ráta érvényesül; ez Ausztria esetében 0,225, Németországnál 0,15, Hollandia és Svédország esetében pedig 0,1 százalék.) 2010-ben ezen befizetések összege elérte a 14 milliárd eurót.
A mostani zöld könyv az áfa-rendszer valamennyi aspektusát górcső alá venné, és a Bizottság azt szeretné, ha az ötletek, vélemények, visszajelzések a lehető legszélesebb körből érkeznének. A konzultáció azonban nem korlátozódik a feltett kérdésekre, az érdeklődők maguk is felvethetnek témákat, szempontokat.
A dokumentum egyebek között azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy vajon szükség van-e a jelenlegi rendszer alapjainak teljes körű átvizsgálására, valamint hogy az árukat és szolgáltatásokat a származási hely szerinti tagállamban vagy az értékesítés helyén kellene-e megadóztatni. A kérdések szintjén felmerül az is, hogy vajon napjainkban is van-e még létjogosultsága a kedvezményes adókulcsoknak, kellőképpen semlegesek-e a levonásra vonatkozó szabályok, szükséges-e a rendszer „csalásbiztosabbá” tétele, és ha igen, ez hogyan valósítható meg, valamint hogy hogyan lehetne csökkenteni az áfával érintett tranzakciókhoz kapcsolódó bürokráciát. A Bizottság arra is kíváncsi, hogy vajon kell-e és ha igen, hogyan lehet javítani az áfa beszedésén annak érdekében, hogy csökkenjen az Unióban jelenleg meglévő, mintegy 100 milliárd eurós áfabevétel-kiesés.
A nyilvános konzultációhoz 2011. május 31-ig lehet hozzászólni. A kapott visszajelzésekre alapozva a Bizottság 2011 végén közleményben terjeszti elő a jövőbeli áfa-rendszerrel kapcsolatos prioritásokat.