A jövő év végéig lazábban kezelik az állami támogatásokat 2010. december 6.
Az Európai Bizottság 2011 végéig meghosszabbította az állami támogatásokat átmenetileg engedélyező intézkedését, de a jövő év elejétől minden, állami támogatást kapott pénzintézetnek reorganizációs tervet kell készítenie. Magyarországon az elmúlt két évben 10,3 milliárd eurós állami támogatást regisztráltak, amivel hazánk a támogatási lista vége felé található.
„Két évvel azután, hogy különleges rendszert vezettünk be az állami támogatások terén, fel kell készülnünk arra, hogy fokozatosan visszatérjünk a normális piaci működéshez. Az állami támogatásengedélyezés kivezetését azonban figyelemmel és óvatosan kell végrehajtani, mert fennáll az újbóli válság kitörésének veszélye” – jelentette ki Joaquín Almunia, az unió versenypolitikai biztosa.
Az európai gazdaság fordulóponthoz érkezett; miközben a pénzpiacokon a helyzet továbbra is törékeny, a kilábalás már megindult – állapítja meg a Bizottság közleménye. Brüsszel reményei szerint az állami támogatások engedélyezésének fokozatos visszavonása reorganizációra ösztönzi majd a bankokat és a vállalatokat, ami a hitelezési feltételek normalizálódásához vezethet. A Bizottság a jövő évre még meghosszabbította a válsággal összefüggő állami támogatások engedélyezését, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a pénzügyi szektor hóna alá nyúljanak, valamint a megkönnyíti a cégeknek a tőkéhez jutást.
Az állami támogatások szabályozásának átmeneti könnyítését 2008 végén, 2009 elején vezették be, válaszul a pénzügyi-gazdasági válságra. A támogatások tiltásának átmeneti felfüggesztését – a gazdasági helyet komoly romlása esetén – az uniós szerződések lehetővé teszik. Az átmeneti intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a „piaci kudarcok” időszakában is biztosítsák a vállalatok forráshoz jutását.
A pénzügyi szektorban már 2010 júliusa óta szigorodtak a szabályok; az állami garanciában részesülő pénzintézeteknek magasabb díjat kell fizetniük, valamint tevékenységük szorosabb ellenőrzés alá esik. Ennek folyományaként 2011. január elsejétől, minden uniós banknak, amely állami támogatásban részesül, vagy tőkejuttatáson, vagy az értékvesztett eszközök pótlásán keresztül, reorganizációs tervet kell készítenie. Ez annyi változást jelent az eddigiekhez képest, hogy eddig csak azoknak a bankoknak kellett ilyen tervet prezentálniuk, amelyek a minősített eszközeik 2 százalékánál nagyobb támogatásban részesültek.
A 2011 végéig meghosszabbított átmeneti intézkedések megkönnyítik a cégek – főleg a kis- és középvállalkozások – tőkéhez jutását állami garanciák és támogatott hitelek formájában. Erre azért van szükség, mert a kkv-k piaci finanszírozása még nem teljesen biztosított. A Bizottság ugyanakkor e téren is szigorít abban a reményben, hogy hamarosan visszaáll a normális piaci működés. A szigorítás két részből áll: egyfelől január elsejétől a nagyobb cégek a működőtőkére felvett hiteleikhez már nem igényelhetnek állami támogatást, másfelől a súlyos nehézségekkel küzdő vállalatok számára megszűnik az állami támogatás lehetősége.
A Bizottság módosította a kockázati tőke irányelveket is, megállapítva, hogy a válság nyomán bevezetett egyik intézkedését 2013 végéig meghosszabbítja. E szerint a korábbi 1,5 milliárd euró helyett a jövőben 2,5 milliárd euróra nő az a tőke, amelyet egy tagállam egy induló vállalkozásba fektethet. Erre a lépésre Brüsszel szerint azért van szükség, mert a kockázati tőkebefektetők a válság hatására a kevésbé kockázatos cégek felé mozdultak, így számos induló vállalkozás nehezen jut tőkéhez. A Bizottság továbbá úgy döntött, hogy 2011 végéig meghosszabbítja azt a rendelkezést, amely egyszerűsíti a rövid lejáratú exporthitel-biztosítást.
A Bizottság nyilvánosságra hozta az elmúlt két év állami támogatásairól szóló összesített adatokat is. E szerint az állami szubvenciók teljes köre e két éves időszak alatt 4500 milliárd eurót tett ki. Az állami támogatások 2008 és 2010 közötti listájának élén – tagállamok szerinti bontásban – az Egyesült Királyság áll 850 milliárd euróval; Magyarország a 22. helyen található, 10,3 milliárd euróval, megelőzve Lengyelországot, Lettországot, Szlovákiát, Ciprust és Litvániát. A válsághoz nem kapcsolódó állami támogatási összegek rangsorában Magyarország 2009-ben a középmezőny elején (a 16. helyen) állt, 1,4 milliárd eurós állami szubvencióval.
A tavalyi évben a bankok 1100 milliárd euró állami szubvencióban részesültek. E támogatások háromnegyedét az állami hitelek és garanciák teszik ki (ennek negyedét egyes bankok kapták), amelyeket annak érdekében folyósítottak, hogy a bankközi finanszírozás ne száradjon ki. A teljes 2009-es összeg 12 százalékát a feltőkésítés tette ki, míg a rossz eszközök pótlására 9 százalék jutott. A reálgazdasági szereplőknek a bizottság 82,5 milliárd euró értékben hagyott jóvá állami támogatást.
A Bizottság szerint a tagállamok koordinációja és a válság nyomán bevezetett különleges, az állami támogatásokkal kapcsolatos rendelkezések révén sikerült elkerülni a pénzügyi szektor összeomlását, valamint az egységes piacon folyó verseny torzulását.
Ha a válsággal kapcsolatos állami támogatást nem számítjuk, akkor a teljes segély összege nem változott lényegesen a korábbiakhoz képest, számszerűen 2009-ben 73,2 milliárd euró volt, vagyis a huszonhetek GDP-jének 0,62 százaléka. Az állami támogatásokat a Bizottság a kutatások, az innováció, a környezetvédelem és a kkv-k fejlesztésének irányába kívánja terelni.