Közös mederbe terelné a nemzeti ambíciókat a Duna-stratégia2010. december 9.
A Duna-medencében fekvő országok fejlesztési törekvéseinek összehangolását, a kivitelezések elősegítését, konkrét célkitűzések regisztrálását és ezek szigorú nyomon követését ígéri a Duna makro-regionális stratégiára vonatkozó európai bizottsági javaslat.
„Az a célunk, hogy hozzásegítsük a leendő új makro-regionális stratégiában részt vevő országokat, hogy minél többet hozzanak ki tervezett együttműködésükből” – jelentette az Európai Bizottság. Az azonban immár véglegesen eldöntött ténnyé vált, hogy a stratégia végrehajtásához a brüsszeli testület nem javasolja sem új közösségi források bevetését, sem bármilyen jogalkotás megindítását, sem pedig új intézményi keretek felállítását.
Mint a testület részéről hangsúlyozzák, alapvető törekvésük az lesz, hogy a stratégiában résztvevő országok gyakran különböző orientációkat követő programjait összehangolják, rámutassanak potenciális szinergiákra, asztalhoz ültessenek különböző szakmákhoz és érdekcsoportokhoz tartozó feleket, és szakértéssel, tanácsadással elősegítsék a mindenkinek előnyös közös nevezők megtalálását. Bizottsági illetékesek ennek kapcsán emlékeztettek, hogy a megszabott határidőig a Duna-stratégiában érintett országokból több mint 800 projekt-javaslat futott be véleményezésre Brüsszelbe. A testület dolga lesz majd, hogy a térség egészének fejlődését szolgáló harmóniát teremtsen a végrehajtásra érdemesnek ítélt kezdeményezések között.
Mindehhez bizottsági részről bizonyos alapvető elvárásokat tartanak majd szem előtt. A legfontosabb ezek közül annak megítélése, hogy vajon a projekt-terv hozzájárul-e a Duna-régióban fekvő országok, azok gazdaságainak, népeinek összekapcsolásához. Értelemszerűen, mindez látszólag elsőbbséget ígér minden közlekedési fejlesztésnek, de ez nem szükségszerű, hiszen az „összekapcsolást” sok más tényező – például az energiakapcsolatok javítása – is szolgálhatja – fejtették ki bizottsági illetékesek. A második kulcsszó a „védelem”, aminek meghatározó területe mindenekelőtt a természetes környezet védelme lesz. Harmadikként felkarolásra érdemesnek javasolnak majd minden olyan projektet, ami hozzájárulhat a jólét erősítéséhez, csökkentve a térségen belüli tetemes fejlettségbeli különbségeket. Végül pedig elsőbbséget élveznek a biztonságot szolgáló elképzelések is.
Elsősorban e kiemelt szempontok mentén igyekeznek majd bizottsági részről összhangot teremteni a tagállami törekvések között. Azt ugyanakkor a testület munkatársai is elismerték, hogy mozgásterük e téren relatíve behatárolt lesz, lévén, hogy a Bizottság nem kényszeríthet egyetlen tagállamot sem – nem EU-tagokról nem is beszélve – arra, hogy általa nem kívánt fejlesztésekbe fogjon. A testület szakértői az egyeztetések során a lehetséges maximális illeszkedési pontok és tartós együttműködési mechanizmusok beazonosítását és megteremtését tekintik elsősorban elérhető célnak. Példaként utaltak arra, hogy az EU történetének első makro-regionális együttműködése, a Balti-stratégia egyik jellemző hozadéka, hogy például rendszeressé tette az érintett országok közlekedési minisztereinek a munkakapcsolatát.
Az érintett országok érdekeltségét és elkötelezettségét lesz hivatott majd erősíteni, hogy minden kiválasztott projekt végrehajtásáért valamelyik „Duna-stratégia ország” lesz felelős. Minden ország legalább egy – némelyik esetleg több – ilyen projektet gondoz majd.
Bizottsági szándékok szerint minden, végül elfogadott és stratégiába illesztett projekthez konkrét (számszerűsített) célokat, határidőket rendelnek, amelyekről éves jelentés készül majd, és Brüsszelben mindenkor árgus szemekkel figyelni fogják a vállalások teljesítését. Szankciókról ugyan nincs szó elmaradások esetén, de a „megnevezve megszégyenítés” politikája ezúttal nem lesz tilos.
Ami az új források elmaradását illeti, bizottsági illetékesek hangsúlyozzák, hogy csak arról van szó, hogy a már régről elfogadott és előre elköltött jelenlegi pénzügyi kereten belül nincs mód „új” pénzek bepumpálására, ami azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs pénz. A különböző, már megkezdett, vagy ezek után esedékes fejlesztésekhez – amik között jócskán lehetnek „Duna-célokat” szolgáló kezdeményezések - számos (európai és nemzeti) támogatási alap elérhető, a lényeg most az, hogy ezeket minél hatékonyabban, célra orientáltan vegyék majd igénybe. Emellett – teszik hozzá -, azt sem szabad elfelejteni, hogy a Duna-stratégia végrehajtása időben egybeesik a következő hét éves európai uniós pénzügyi keret kitárgyalásával, mikor is értelemszerűen az sincs kizárva, hogy ilyen célokra is megpántlikázzanak majd leendő forrásokat.
Bizottsági részről amúgy egyértelmű bizakodással tekintenek a leendő stratégia kapcsán a soron következő magyar EU-elnökség elébe, elismerően szólva arról a lelkesedésről és tenni akarásról, ami magyar részről ez ügyben megnyilvánul. Brüsszelben emlékeztetnek arra is, hogy a Duna-stratégia, bárki kezdeményezése volt is, végeredményben EU-stratégia lesz (miként a Balti-stratégiát sem svéd, hanem EU-stratégiaként formalizálták). Megindításához ugyanis a releváns EU-intézmények, és a 27 tagállam egyetértése és jóváhagyása kell majd. Ez utóbbira amúgy éppen leendő magyar elnökségi szándékok szerint még a „magyar félév” során kerülhet majd sor.