A Bizottság elindítja a Duna régió fejlesztésére irányuló stratégiáját 2010. december 10.
Az Európai Bizottság előterjesztette a Duna régióra és annak 115 millió lakójára vonatkozó uniós stratégiáját. E kezdeményezés komoly gazdasági lehetőségek kihasználását és a régió környezeti állapotának javítását kívánja elősegíteni. A hosszú távú együttműködés keretét számos kérdés esetében kijelölő stratégia alapvető szerepet játszik a fenntartható közlekedés előmozdítása, az energiarendszerek összekapcsolása, a környezetvédelem, a vízkészletek megőrzése és az üzleti klíma javítása terén. Mivel a javaslat a fenntartható növekedésre fókuszál, az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához is jelentősen hozzá fog járulni. A stratégia hozzáadott értéket teremt a különböző szakpolitikai területek közötti koherencia biztosítása és a részt vevő államok közötti fokozott koordináció révén. Noha a Bizottság nem különített el új pénzeszközöket a stratégia végrehajtására, a Duna menti államok az általuk elfogadott programok szorosabb összehangolása révén hatékonyabban használhatják fel a jelenlegi pénzügyi időszakban a régió rendelkezésére álló 100 milliárd eurót.
A Duna régió 14 országot foglal magában Németországtól Ukrajnáig (ebből nyolc uniós tagállam). A régió számos kihívással küzd, mint például a kihasználatlan hajózási lehetőségek, a közúti és vasúti összeköttetések hiánya, a koordinálatlan oktatási, kutatási és innovációs erőfeszítések, valamint a környezetet fenyegető veszélyek.
A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek – 2007–2013 között csak a kohéziós politika (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap) 100 milliárd eurót irányzott elő a régió számára – felhasználása hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében.
A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül:
-a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl.: a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása);
- a környezet védelme a Duna régióban (pl.: a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése);
- jólét teremtése a Duna régióban (pl.: a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés);
- a Duna régió megerősítése (pl.: intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).
A stratégia határozatlan időre szól, az erőfeszítések mozgósítása érdekében azonban több határidős célkitűzést is tartalmaz, köztük az alábbiakat:
-a dunai teherforgalom 20 %-os növelése 2020-ra
-a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza
-a régió minden uniós állampolgára számára szélessávú és nagysebességű internet-hozzáférés biztosítása 2013-ra
-a dunai tokfajok életképes állományának kialakítása 2020-ra
A célok megvalósítása érdekében a stratégia számos olyan intézkedést sorol fel, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni az átfogóbb Európa 2020 stratégia fenntartható és intelligens növekedésre vonatkozó célkitűzéseihez is. Példák: a folyami hajlóflották korszerűsítése; két új folyami híd építése Románia és Bulgária között; a Duna régió idegenforgalmi célállomásként való népszerűsítése; szükség esetén szennyvíztisztító telepek építése; közös kutatóközpontok létrehozása; valamint a roma közösség életfeltételeinek javítása.