A kohéziós pénzek hatékonyabb ellenőrzését sürgeti az EP2010. december 21.
A regionális és helyi hatóságok nagyobb mértékű bevonása, a decentralizáció előmozdítása és a hatékonyabb ellenőrzés – az EP szerint ezek azok az elemek, melyeknek a jövőbeni kohéziós politika velejét kellene képezniük.
A Bizottságnak meg kell erősítenie ellenőrző szerepét annak érdekében, hogy csökkenteni tudják az Európai Számvevőszék által jelzett hibákat – szögezte le a Nicole Ramona Manescu által jegyzett és az EP által elfogadott dokumentum. A szöveg szerint javítani kellene emellett az ellenőrzési rendszeren, és növelni kellene a „nemzeti szint alatti hatóságoknak és kedvezményezetteknek” nyújtott segítséget.
Az EP arra kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki útmutatót a köz- és magánszereplők számára arról, miként lehetne a gyakorlatba átültetni a többszintű kormányzás és az integrált megközelítés elveit. Mindez ösztönözné a különböző tagállamokban található régiók közötti együttműködést, például az európai területi együttműködési csoportosulások révén.
A régiós és helyi szint növekvő szerepével együtt a Bizottság felügyelő szerepét is erősíteni kellene – szögezi le a határozat. A képviselők mindezeken túl úgy vélik: inkább az ellenőrző rendszerek, semmint egyes projektek felülvizsgálatára kellene a jövőben összpontosítani, ezzel összefüggésben pedig fontosnak tartanák a nemzeti szervek európai tanúsítási rendszerének létrehozását.
Az EP megerősítette elkötelezettségét egy olyan erős és jól finanszírozott kohéziós politika mellett, amely „harmonikusan biztosítja az Európai Unió valamennyi régiójának fejlődését”. A képviselők ezzel egyidejűleg azt kérték, hogy a kohéziós politika pénzügyi eszközei maradjanak meg 2013 után, és minden nemzeti szintre történő visszaemelési kísérletet utasítsanak el.
A jelentés kapcsán Jorgo Chatzimarkakis, aki a 2009. évi költségvetés mentesítéséről szóló jelentés készítéséért felel, kifejtette, hogy az elmúlt tíz évben Görögország versenyképességének 10 százalékát elveszítette. „Miért van kohéziós politikánk, ha nincsen hatása?” – idézte az Agence Europe a képviselőt, aki az okok közé sorolta azt, hogy „a dolgokat nem megfelelően végezték”. Szerinte az elmúlt években több mint 7,7 milliárd eurót költöttek el szabálytalanul. Utalt arra is, hogy az Európai Számvevőszék jelezte, hogy – valamennyi eset harmadában – a Bizottság tisztában volt azzal, hogy Görögországban és Spanyolországban helytelenül költötték el a pénzeket.
Jorgo Chatzimarkakis éppen ezért sürgeti egy olyan „teljesítmény-értékelés” kidolgozását, mely a Lisszaboni Szerződés 310. cikkén alapulna. Szerinte azokban az esetekben, melyekben a Bizottság tudomása szerint a támogatási összeg nem ér célba, fel kell függeszteni a kifizetést. A képviselő szerint Andor László, a szociális ügyekért felelős biztos az Európai Szociális Alapnál a legtöbb esetben ezt is teszi, nem ez a helyzet azonban a regionális politikáért felelős kollégájánál, Johannes Hahnnál, pedig ennek automatikusan kellene történnie.
Ami az egyszerűsítést illeti, az EP-képviselő úgy vélte, hogy a tagállamok gyakorta bonyolult szabályok mögé bújnak, ami több teret hagy a hibázásra. Chatzimarkakis éppen ezért a következő pénzügyi időszaktól egyszerűbb és egyértelműbb szabályozást vezetne be.
Manescu jelentése mellett az EP zöld utat adott Petru Constantin Luhannak „a valódi területi, társadalmi és gazdasági kohézió kialakításáról az EU-n belül – a globális versenyképesség elengedhetetlen feltétele?” cím alatt futó jelentésének, amely egyebek között a strukturális alapok és a regionális versenyképességet elősegítő innovációs eszközök fokozott szinergiáját sürgette.