Befagyasztanák az EU kiadásait 2010. december 21.
Az EU három legnagyobb tagállama nyilvánosságra hozta azt a levelet, amely David Cameron brit miniszterelnök szavai szerint az uniós szintű kiadások reálértékben történő befagyasztását szorgalmazza az évtized hátralevő részében.
A levél az azt kezdeményező brit kormányfő szerint „erősen rányomja majd bélyegét” a következő többéves pénzügyi keretről jövőre kezdődő tárgyalásokra. „Hihetetlenül fontos, hogy az Európai Unió három legnagyobb országa vállvetve kiáll az uniós kiadások korlátok közé szorítása mellett. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország ezzel nagyon erős álláspontot fejtett ki” – közölte a brit kormányfő, aki kormánya sikereként állította be, hogy úgymond sikerült megállítani az előző évek trendjét, amelyek során a Tanács álláspontjához képest végül mindig felsrófolták az EU éves büdzséjét.
A levelet a három ország mellett várhatóan még több nettó befizető ország is aláírja majd. Hollandia, Svédország, Ausztria és Finnország, Dánia, azaz a költségvetés nettó befizetői a potenciális jelöltek. Nem csatlakozott viszont az újabb brit kezdeményezéshez Csehország, Észtország és Szlovénia, az a három új tagállam, amely egy, az uniós kiadások növekedésének kordában tartásáért síkra szálló októberi nyilatkozathoz tíz másik országgal együtt még csatlakozott.
„Az európai közkiadásokat nem lehet elválasztani azon számottevő tagállami erőfeszítésektől, amelyek ellenőrzés alá kívánják vonni az állami költekezést. A 2011-ben az európai kifizetési jóváhagyások éves növekedésének csökkentésére irányuló fellépést ezért fokozatosan a jelenlegi pénzügyi perspektíva (keret) hátralevő éveire is ki kell terjeszteni és a jóváhagyott kifizetések nem nőhetnek az inflációt meghaladó mértékben a következő pénzügyi perspektíva alatt” – olvasható a levél BruxInfo által megszerzett tervezetében.
A levél azt is leszögezi, hogy a következő többéves pénzügyi keret a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén nem haladhatja meg a 2013-as szintet, és az infláció mértékénél szerényebben növekedhet csak. „Az EU előtt álló kihívás az elkövetkező években nem az lesz, hogy többet, hanem az, hogy jobban költsön. Ennek a kihívásnak az európai kiadások nagyobb hatásfokával, a pénzügyi kötelezettségvállalások akkurátus nyomon követésével lehet megfelelni, utánanézve annak, hogy hol lehet a lehető legnagyobb gazdasági előnyökre szert tenni és a pénzügyi keretet egyszerűsíteni. A fentiek figyelembe vételével, várakozással tekintünk a bizottsági javaslatcsomag elé” – fogalmaznak a levél írói.
Cameron egy újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bármilyen háttéralku vagy titkos megállapodás megkötésére készülne Franciaországgal, ami egyfelől a brit visszatérítés megőrzését, másfelől a közös agrárpolitikai kiadások megóvását foglalná magába. „Nincs ilyen titkos háttéralku. Nagy-Britannia jelentős hozzájárulója az uniós büdzsének, a rebate (éves költségvetési visszatérítés) pedig indokolt. A KAP reformja mellett szóló érvek továbbra is érvényesek” – szögezte le a brit kormányfő. Az új tagállamok többsége számára egy ilyen háttéralku főleg azért lenne elfogadhatatlan, mert feltételezhetően a felzárkóztatási források rovására történne.
Barroso szerint azonban a következő többéves pénzügyi keretről szóló vitát az Európai Bizottságnak kell majd elindítania, mégpedig azzal, hogy 2011 nyarán javaslatot tesz a keretköltségvetés tervezetére. A bizottsági elnök szerint néhány tagország összeállhat, és kísérletet tehet bizonyos célok elérésére, de a vitának csak a bizottsági javaslat benyújtása után szabad megkezdődnie.
A tagállami vezetők érdeklődéssel várják, hogy a Bizottság 2011 júniusáig előterjessze az új, többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait, és felkérték az intézményeket, hogy működjenek együtt annak minél hamarabbi elfogadása érdekében.
A pénzügyi perspektíva alapelveivel kapcsolatban José Manuel Barroso megjegyezte, fontos, hogy a válságból kivezető úton az EU ne költekezzen felelőtlenül, ezért a kiadáscsökkentésnek valóban szempontnak kell lennie. „Ugyanúgy, mint a versenyképesség javításának. Az Európai Unió ugyanis növelni szeretné súlyát a globális politikai és gazdasági erőtérben, ehhez pedig meghatározott mértékű kiadásnövekedésnek is társulnia kell” – fogalmazott az elnök, egyszersmind nyitva hagyva a kérdést arról, hogy a testület hogyan áll majd a kiadási oldalhoz a keretköltségvetés tervezésekor.