A magyar EU-elnökség prioritásai2011. január 2.
Figyelmes és szolgálatkész soros elnöke kíván lenni az Európai Uniónak Magyarország - közölte Martonyi János külügyminiszter.
A folytonosság jegyében kívánja folytatni Magyarország a trió másik két tagja, a spanyol és a belga elnökség által megkezdett munkát. A magyar külügyminiszter nagy kihívásnak, valamint lehetőségnek nevezte a magyar elnökség előtt álló félévet.
„Kontribúció, kooperáció, kompromisszum és konszenzus-építés, ezek lesznek az elnökség alapelvei” – nyilatkozta Martonyi, aki elmondta, hogy „erős, de emberarcú Európa” lesz a magyar félév jelszava.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy egyértelműen a gazdasági kérdések állnak majd az elnökség középpontjában. A magyar kormány óhaja, hogy az EU maga mögött hagyja a válságot és lerakja egy dinamikusabb növekedés alapjait. Budapestre vár az EU2020 gazdasági stratégia végrehajtása, de Martonyi az „európai félévre” keresztelt új költségvetési és makrogazdasági ciklus beüzemelését és határidejének betartatását is rendkívül fontosnak nevezte. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági kormányzásról szóló hat jogszabályi javaslatot az Európai Tanács által előírt határidőre, 2011 június végéig el kell fogadni.
A szerződés módosítása ugyan elsősorban nem az elnökség feladatkörébe tartozik, de hazánk ebben is kész jószolgálatot vállalni. A szegénység elleni küzdelem és a romák társadalmi integrációjának elősegítése is a magyar elnökség által felvállalt feladatok egyike lesz. Martonyi János hangsúlyozta, hogy bár a következő, többéves pénzügyi keretről szóló vita nem a magyar elnökség asztala lesz, a közös büdzséből finanszírozott közösségi politikákról a stratégiai vita lefolytatása már annál inkább.
A magyar diplomácia irányítója az EU 2020-as stratégia nélkülözhetetlen vetületének nevezte a kohéziós politikát és figyelmeztetett arra, hogy az EU nem válhat versenyképes térséggé mindaddig, amíg a jelenlegi gazdasági, társadalmi és területi különbségek fennmaradnak. A közös agrárpolitikára sem szabad kizárólag élelmiszerkérdésként tekinteni, hanem a természeti források, a környezetvédelem és az életmód szempontjából – mutatott rá. Martonyi Európa jövője sarokkövének nevezte a formálódó energiapolitikát is, és emlékeztetett rá, hogy a februárban összeülő uniós csúcstalálkozó legfőbb feladata az európai energiahálózatok összekötéséhez és egy egységes energiapiac létrehozásához szükséges iránymutatások megadása lesz.
Magyarország mindent elkövet majd a Schengen-térség Romániával és Bulgáriával való kibővítése érdekében, miként azért is, hogy az elnökség végéig befejeződjenek a tárgyalások Horvátországgal – hívta fel a figyelmet a magyar külügyminiszter. „Felelősen bővülni és globálisan szerepet vállalni” – idézte Martonyi a magyar elnökség egyik krédóját.
A magyar elnökség prioritásai közé tartozik továbbá a Duna-stratégia elfogadása, valamint a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése is.