A kelet-nyugati összeköttetés lesz az új TEN-T program homlokterében2011. január 11.
Az Európa nyugati és keleti fele közötti közlekedési összeköttetés javítására kellene összpontosítania elsősorban a páneurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) program következő generációjának, amelyről a magyar EU-elnökség alatt indul meg a gondolkodás – közölte Siim Kallas, a közlekedési politikáért felelős uniós biztos.
Az Unió közlekedési politikai biztosa azt szeretné, ha a következő generációs TEN-T program elsősorban a Nyugatot Kelet-Európával összekötő közlekedési infrastruktúra fejlesztésére összpontosítana.
A Bizottság egyik alelnöke kemény vitákra számít a tagállamok között, amikor a következő hónapokban újrafogalmazzák majd a páneurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) program prioritásait és költségvetését. A hangsúlyoknak és a forrásoknak a nyugati-keleti közlekedési infrastruktúra-összeköttetés fejlesztésének irányába történő áthelyezésének terve ugyanis várhatóan nem nyeri majd el minden uniós tagállam tetszését.
A TEN-T program következő generációja 2014-től kezdődik és a változtatásokat a keleti végek európai vérkeringésbe való jobb bekapcsolása mellett a program keretében eddig finanszírozott beruházások vontatott előrehaladása is indokolja. A Bizottság elégedetlenségének jeleként nemrég összesen 300 millió euróval csökkentette az uniós anyagi hozzájárulást azokhoz a páneurópai projektekhez, amelyek a korábbi tervekkel ellentétben nem fejeződnek be 2015-ig.
A páneurópai közlekedési hálózatok program felülvizsgálata a január 1-jén indult magyar soros elnökség alatt veszi kezdetét. Siim Kallas arra számít, hogy a februári tanácsülésen elindulhat az érdemi vita a leendő TEN-T módszertani kérdéseiről és alapelveiről, amelyek alapján aztán hozzáfoghatnak később, talán már júniustól a különböző folyosókat tartalmazó közlekedési térképek fel- illetve átrajzolásához. Az új program vélhetően kevesebb, ám stratégiailag fontosabb beruházásra összpontosít majd.
A jelenleg futó pénzügyi időszakban hét év alatt összesen 8,1 milliárd euró áll rendelkezésre a páneurópai közlekedési hálózatok fejlesztésére. Kallas biztos reméli, hogy 2014 után sem lesz kevesebb forrás, bár arra is emlékeztet, hogy ha a jelenlegi büdzsé megduplázódna, akkor is abból is legfeljebb egy-két nagy infrastrukturális projekt finanszírozására futná. Természetesen ahogy eddig is, az uniós források a jövőben is kiegészítenék a nemzeti és a magánfinanszírozást.
A magyar elnökségi félév alatt kerül még napirendre az egységes európai égbolt továbbfejlesztése, az úgynevezett repülőtéri csomag (a földi csomagkezeléssel, az időrések sazbályozásával és új elemként a havazással összefüggő forgalomelakadásokkal), a közlekedési fehér könyv (amelyet a biztos szerint összekapcsolnak a klíma- és az energiapolitikával), az egyeztetés lefolytatása az EP és a Tanács között az Euromatrica irányelvről, a külföldi közlekedési szabálysértésekre kiszabott pénzbírságok behajtása, a légi áruszállítás (cargo) biztonság kérdése és más témák.
Siim Kallas a tervei között említette a vasúti közlekedésnél a még mindig meglévő nemzeti alapú széttöredezettség meghaladását és egy „európai vasúti térség” létrehozását. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a vasútvonalak és folyosók ma még alapvetően állami és nem cégtulajdonban vannak. Fontosnak nevezte a szabályozói feltételek megteremtését ahhoz, hogy azok ösztönözzék a magánbefektetéseket a vasúti infrastruktúrába és a nemzeti logika európai megközelítéssel való felváltását. A biztos úgy vélte, hogy a vasúti infrastruktúra-fejlesztésre szánt állami források mindinkább szűkösebbé válnak, ezért elkerülhetetlen a magántőke fokozott bevonása. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy a kormányok körében meglesz-e a változásokhoz elengedhetetlen politikai akarat.
„Azt vallom, hogy a közlekedés megkönnyíti az emberek életét. A legnagyobb problémát és egyben frusztráció tárgyát a dugók és a torlódások jelentik. Ez a közúti közlekedésre és a légiközlekedésre egyaránt vonatkozik. Ezért az akadályok csökkentését tekintem az elsőrangú feladatnak” – jelentette ki a BruxInfo kérdésére válaszolva a közlekedési politikáért felelős uniós biztos.