Molnár Ágnes: Mindenki nyertes lehet2011. január 19.
A Világgazdaság január 17-i számában interjú jelent meg Molnár Ágnessel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai államtitkárával az Új Széchenyi Terv kihirdetése és a megújuló fejlesztéspolitika prioritásai kapcsán.
- Hogyan alakul a pályázati menetrend az idén?
- Amit megígértünk, betartottuk: 2011. január 14-én meghirdettük az Új Széchenyi Terv 93 pályázatát, amely 1.100 milliárd forint elnyerhető európai uniós forrást jelent.
- Mit várhatnak az új kiírásoktól az érdeklődők?
- Az Új Széchenyi Terv ad az egész társadalomnak. A pályázók forráshoz jutnak, gyorsan, rugalmasan, egyszerűbb eljárások keretében támogatások és hitelek formájában is. A társadalom egésze számára azonban az Új Széchenyi Terv többet jelent a pályázatoknál. Ez ugyanis egy gondolkodásmód a gazdaságról, amelynek két fő fókusza a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, illetve a kis- és középvállalkozások megerősítése. Céljainkat csak akkor tudjuk elérni, ha az egyéni és a közösségi érdekeket össze tudjuk kapcsolni. Ami jó az egyénnek, például cége gyarapodása, az jó a közösségnek, hiszen munkahelyet, további fejlődést vagy adó formájában befizetett forintokat jelent. Ha a 2007-13-as európai uniós költségvetési időszakban a még rendelkezésre álló források bekerülnek a gazdaság vérkeringésébe a pályázatok és más lehetőségek útján, akkor olyan mértékű gazdasági növekedést érhetünk el, amelynek eredményeként ismét vezető szerepünk lesz a régióban.
- Mit tart a most meghirdetett pályázati kiírások fő erősségének?
- A 7800 milliárd forintos hétéves európai uniós nemzeti keretből körülbelül 2000 milliárd forint szabad forrást találtunk a rendszerben a kormányváltást követően. Az Új Széchenyi Terv titka abban rejlik, hogy ezt a pénzt olyan fejlesztésekre irányoztuk elő, amelyek kitörési pontjait jelentik a magyar gazdaságnak. A kitörési pontok a következők: vállalkozásfejlesztés, egészségipar, zöldgazdaság, otthonteremtés, tudomány-innováció, foglalkoztatás és közlekedés. Azt is világosan láttuk, és maguk az érintettek is felhívták a figyelmünket, hogy a források kihelyezése nem történhet úgy, ahogy eddig zajlott. Lassan, körülményesen, borzasztó adminisztrációval, kiszolgáltatva a pályázókat a döntéshozók kénye-kedvének. Rendet kell teremteni. Gyökeres változást kellett elindítani a fejlesztéspolitikában és az intézményrendszerben egyaránt. Az új rendszer egyik legerősebb tartópillére az, hogy a rendelkezésre álló források gyorsan, egyszerűen, hatékonyan és tényleg átlátható módon jutnak el a kedvezményezettekhez.
- Már sokan, sokszor ígérték ezt a pályázóknak. Mi a garancia arra, hogy nem kell ismét csalódniuk?
- A garancia a kormány. Az Új Széchenyi Tervről lefolytatott nemzeti konzultáció keretében maguk sokan mondtak véleményt a stratégiáról, annak célkitűzéseiről, a kitörési pontokról, de magáról a pályázati rendszerről is. Ennek a párbeszédnek a keretében összegyűlt egy közös tudás, és mi ezt a tudást hasznosítottuk, amikor a stratégiai vagy a pályázati kézikönyvet összeállítottuk. A piac szereplőinek közreműködésével így az egyszerűsítés és a gyorsítás mellett az intézményrendszer, a jogszabályi környezet és az egész támogatási folyamat is megváltozott.
- Konkrétan melyek a legfőbb változások?
- Növekvő garanciákkal egyszerűsítettük a szabályozást. Eddig huszonnégy jogszabály vonatkozott a támogatási folyamatra. Ezekből mostanra egyetlenegy kormányrendeletet készítettünk, amely az egész támogatási folyamatot szabályozza. Ez biztosítja az Új Széchenyi Terv forrásainak könnyebb kihelyezését, és egyúttal jogbiztonságot teremtettünk: Eddig a pályázóknak nem volt lehetőségük a jogorvoslatra, a fellebbezésre. Például különböző formai hibákra hivatkozva egyszerűen kizártak pályázókat a támogatási folyamatból. A jövőben ilyen nem lesz. Kifogás formájában minden esetben élhetnek a jogorvoslat lehetőségeivel. A bírálati időt lerövidítettük, az eljárásrendet, egyszerűsítettük. Újdonság, hogy megjelennek az úgynevezett automatikus eljárások, a szinte azonnali döntéshozatal. A kifizetéseknél pedig a gyorsaságra helyezzük a hangsúlyt.
- Közérthető nyelven íródtak az új pályázatok?
- Olvassa át, Ön is meggyőződhet róla. Mondok néhány példát. Az eddig legalább 60 oldalas adatlapokat 20 oldalasra, a rajtuk található 750 adatmezőt 150-re csökkentjük. A szövegük olyan közérthető, mint az a pályázati kézikönyv, amely a 93 felhívás rövid leírását tartalmazza. A mellékleteknek eddig határtalan lehetett a száma. Ezentúl a mellékletek fölösleges benyújtása helyett a pályázó nyilatkozik, hogy abban az esetben, ha nyer, akkor csatolni fogja a szükséges dokumentumokat. Szabályoztuk a hiánypótlás rendjét is. Egy alkalommal lehet élni ezzel a lehetőségekkel pályázatonként. Eddig sokszor fölösleges jelentéseket kértek a projekt állásáról az illetékesek, most a végrehajtás vége felé egyszer kérünk ilyet. Tehát olyan praktikus elemeket próbáltunk a támogatási folyamat új szabályozásába beépíteni, amit tulajdonképpen az élet követel akkor, ha arra figyelünk, hogy a dolgok működjenek, s nem arra, hogy tele legyen az íróasztal papírral. A pályázók elmondták: számukra az eddigi rendszer, idegen, költséges és értelmetlen volt.
- A fejlesztéspolitikát koordináló államtitkárként elégedett azzal, ami kialakult?
- Elégedett akkor lehetek, ha azok, aki pályáznak maguk elégedettek.
- A pályázók számára rendkívül fontos a stabil, kiszámítható rendszer, hogy ne változzon már lépten-nyomon...
- Egyetértünk. Stabil szabályozás, kiszámítható feltételek, gyors és rugalmas döntéshozatal, rövidebb várakozás a finanszírozásra, kevesebb adminisztráció. Ezek egy pályázó, egy vállalkozó igényei. Mi ebbe az irányba indultunk el. A szabályozás is erről szól. A rendszer akkor lesz stabil, ha például kellő felkészülési időt adunk a pályázónak, hogy kidolgozzák elképzeléseiket. Eddig nem így volt: állandóan kapkodniuk kellett, ennek következtében nem kiérlelt, nem fenntartható pályázatok sora jött létre, s ezek nem a gazdaság fejlődésének célját szolgálták akár a munkahelyteremtésen, akár a kis- és középvállalkozások megerősítésében.
- A megreformált új rendszerben ki lehet a nyertes pályázó?
- Mindenki nyertes lehet. Kiemelt figyelmet kapnak azonban a vállalkozók, hiszen őket tartjuk a magyar gazdaság motorjainak. De fontos a közszféra fejlesztése is, hogy Magyarországon a közszolgáltatások kifogástalanok és európai színvonalúak legyenek.
- Mégis a közlekedés fejlesztése kapja a legtöbb pénzt...
- Ugye látja Ön is az utak, a vasútállomások, pályaudvarok állapotát? És ez csak a felszín. A kiemelt közlekedési fejlesztések is mind a vállalkozásokat, a munkahelyteremtést segítik. Egyszer, mikor az építkezés zajlik, s utána az új rendszer működtetésében, fenntartásában. Ezt nevezem én az egyéni és a közösségi haszon összekapcsolásának. Így van ez az egészségiparban, a turizmusban, a zöld gazdaságban és a vállalkozásfejlesztésben is. Az Új Széchenyi Terv ugyanis nem kevesebbet tűzött ki célul, mint Magyarország megújulását.
(Kocsi Margit interjúja)