1. OSZÁGJÁRÁS ÖSSZEFOGLALÓ: Lajosmizse2011. január 22.
Bizakodnak a Bács-Kiskun Megyei vállalkozások az Új Széchenyi Terv pályázatainak köszönhetően.
Lajosmizsén tartották az Új Széchenyi Terv Országjárás első konzultációs napját. Az eseménynek a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitója adott helyet. Megnyitó beszédében dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere elmondta, hogy tapasztalatai szerint soha ilyen sokan nem vettek részt a helyi kamara gazdasági évnyitóján, mint ma, és soha ennyi bizakodó arcot nem látott gazdasági fórumon, mint a main. Hangsúlyozta, hogy ez a bizakodás, a fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel való együttműködési szándékkal párosul, de rávilágított arra is, hogy emellett az együttműködési szándék mellett megfogalmazódik a helyi vállalkozók azon igénye, hogy a pályázati rendszer értük, céljaikért működjön. Már az elmúlt hónapokban óriási változások történtek az új pályázati intézményrendszer és a kedvezményezettek közti partneri viszony kialakítása terén – mondta a polgármester majd külön köszönetet fogalmazott meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és közreműködő szervezete, a Regionális Fejlesztési Ügynökség felé.
Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamra Elnökének vélekedése szerint a sikeres együttműködésben közrejátszott az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új elnöke - aki egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tiszteletbeli elnöke is - a gazdasági életből, a piacról érkezett a szervezethez, ezért a személye garancia arra is, hogy a vállalkozói szemlélet is érvényesülni fog az új pályázati rendszerben. Az hatékony együttműködést igazolja, hogy a kamara véleményeit figyelembe vették az új pályázatok kidolgozásakor.
Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a kamarák mindig is partnerei voltak a gazdaságfejlesztési programoknak, de a régóta hangoztatott javaslatok csak most kerültek beépítésre.
Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke ismertette az Új Széchenyi Tervet megalapozó stratégiai szándékokat. Elmondta, hogy az előző programozási időszak tervezésénél használt makroökonómiai adatokban a válság és egyéb tényezők miatt számottevő változások következtek be. A 2010-re előre jelzett 4,5%-os növekedés helyett épphogy kimutatható 1%-os növekedést tapasztaltak az elemzők. Mivel a makrogazdasági stabilitást nem sikerült megteremteni a foglalkoztatottak száma is eltérést mutat a tervezettekhez képest.
Pozitív irányba mozdultak el a folyamatok a kutatás és fejlesztési beruházások terén. 2005-höz képest 2009-re a K+F ráfordítások Magyarországon 44%-kal növekedtek. GDP-hez viszonyított arányuk a négy év során 0,94%-ról 1,15%-ra nőtt, ami azonban még mindig jelentősen elmarad az EU átlagától és az Európa 2020-as program 3%-os célkitűzésétől. A ráfordítások növekedésének motorja egyértelműen a vállalati szféra volt: a növekedés közel 90%-a innen érkezett. A felsőoktatási kutató-fejlesztő helyek ráfordítása mintegy 20%-kal nőtt, a K+F intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek K+F ráfordítása stagnált.
Az Új Széchenyi Terv célja, hogy Magyarország újra a legversenyképesebb országok közé kerüljön.
Petykó ismertette a 2014-ig elérendő célokat:
- a beruházási ráta 17%-ról 25%-ra való növekedése,
- az 1%-os GDP növekedés 4-6%-ra való emelése,
- + 250-300 ezer munkahely teremtése.
Az ország regionális fejlődésével kapcsolatban elmondta, hogy minden régió közeledik az EU 25 átlagához, de megfigyelhető, hogy az egyes régiók fejlődési üteme között jelentős eltérések vannak. A régiók közötti különbség megmutatkozik a munkanélküliségi trendekben is. A válság 2009-re begyűrűző hatása minden régióban érezhető volt. A leghátrányosabb régiókban a munkanélküliségi ráta túllépte a 14-15 százalékot.
A gazdasági növekedés az Új Széchenyi Terven keresztül fog megindulni, ebben a fő hangsúly a termelő és a technológiai szektorokon lesz – mondta Petykó.
Az Új Széchenyi Terv az első Széchenyi Tervhez képest több új kitörési pontot is tartalmaz. Így az egészségipar fejlesztésére helyezi részben a hangsúlyt, köztük a gyógyászati beruházásokra és a gyógyturizmusra. Emellett a zöldgazdaság is új kitörési pontnak számít, valamint a foglalkoztatás erőteljes növelése is a prioritások között szerepel.
A konkrét pályázati lehetőségeket összefoglalva elmondta, az Új Széchenyi Terv keretében - első körben - január 17-től 16 db konstrukcióra lehet beadni pályázatot közlekedésfejlesztésre, valamint atipikus foglalkoztatás fejlesztésére 597,5 milliárd forint értékben. Második körben március 1-jétől 78 db konstrukcióra lehet pályázni a vállalkozásfejlesztés, zöldgazdaság, közlekedésfejlesztés, foglalkoztatás, egészségipar, tudomány és innováció területeken 509,8 milliárd forint értékben. Ez összesen 1.107,3 milliárd forint fejlesztési forrást jelent a magyar gazdaságnak.
Petykó Zoltán előadását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kollégáinak szakmai előadása követte. Kabai Anikó osztályvezető a vállalkozásfejlesztési típusú pályázatokról beszélt. Kabai Anikó elmondta, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében kiírt pályázatok esetében jelentős mértékben érvényesül a kkv központúság, ami nem azt jelenti, hogy nagyobb cégek számára nem lesz pályázat, csak ezután olyan vállalkozások is támogatást nyerhetnek, amelyek a korábbi rendszerben nem jutottak uniós forráshoz.
Szoboszlai Sándor főosztályvezető-helyettes a Regionális Fejlesztési Operatív Programok nyújtotta lehetőségekről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a Dél-Alföldi Régióban több mint 60 mrd forint támogatás nyerhető el, melyből kb. 30 mrd vállalkozások számára elérhető. A fennmaradó 30 mrd olyan területeket támogat, mely a vállalkozásokat közvetve, de szintén pozitívan érint majd, legyen akár élvezője az eredménynek, vagy legyen a projekt alvállalkozója. A régióban leghamarabb útfejlesztés és turizmusfejlesztés területen lehet majd pályázni, de az elkövetkező fél évben további támogatások is várhatók.
Dr. Nagy Szilvia Anikó főosztályvezető-helyettes a pályázati rendszer változásáról beszélt. Elmondta, hogy a széttagolt, bonyolult rendszert egységes, könnyen átlátható rendszer váltja fel. A pályázati adatlap 30 oldalasról 8-10 oldalasra csökkent, ahogy a kötelezően beadandó nyilatkozatok száma is kevesebb lett. Elektronikusan kell majd a pályázatokat benyújtani. Megváltozott, egyszerűsödött a biztosíték rendszere. Egyszerűsödött a hiánypótlás folyamata. Csak egyszer, 5 napos határidővel lehet mostantól hiány pótoltatni. 2 fordulós pályázat nem lesz a jövőben. A pályázat benyújtását követően 15 nap helyett 7 napon belül kell a pályázat befogadó nyilatkozatát megküldeni a befogadó szervezetnek. 60 napról 45 napra csökkent a kifizetési határidő. A Bíráló Bizottság intézményét felváltja a Döntéselőkészítő Bizottság. A bírálati szempontok számszerűsíthetőek, objektívek lesznek.