NFÜ Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Elérhetőségek

Írjon nekünk:
http://www.nfu.hu/eugyfelszolgalat
Infovonal: 06 40 638-638 Telefonos menürendszer

small counter placeholder

Egységesebb piac és kisebb vállalkozói terhek 2011. január 27.

A vállalkozások költségeinek csökkentését és a piacok széttöredezettségének megszüntetését nevezte a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára az európai versenyképesség legfőbb motorjának. Cséfalvay Zoltán az Európai Parlament szakbizottságában mutatta be a magyar elnökség innovációs és versenyképességi programját.

A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára szerint az Európai Unió nem lesz képes kezelni a pénzügyi egyensúlytalanságokat pusztán költségvetési konszolidációval, a versenyképesség növelése nélkül nem lesz hozadéka a válságkezelésnek. Cséfalvay Zoltán az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottságának ülésén tartott meghallgatásán elmondta, a magyar elnökség a vállalkozások terheinek csökkentését és a piac széttöredezettségének a megszüntetését tartja alapelvének a következő félévben.

Szerinte a kis- és középvállalkozások nehezen jutnak forrásokhoz, komoly adminisztratív teher nehezedik rájuk, és részben emiatt gyenge az innovációs potenciáljuk. Úgy vélte, ennek az oka a kkv-k természetében keresendő. „Nem az a baj, hogy kicsik, hanem hogy egyedül vannak” – tette hozzá. Ennek kapcsán Cséfalvay Zoltán azt mondta, a magyar elnökség elkötelezett az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act) felülvizsgálata mellett. A májusi versenyképességi tanácsülésen az elnökség tanácsi következtetésekben vázolná fel a kis- és középvállalkozók jövőjéről szóló elképzeléseit.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, kiemelten fontos lenne a tranzakciós költségek csökkentése is. Emellett a monopóliumok kialakulását is ellenzi az elnökség, azok ugyanis szerint akadályozzák a beruházásokat.

A kutatásról és innovációról szólva Cséfalvay Zoltán úgy vélte, az még mindig nemzetállami szinten működik, és az országok, vállalkozások nem gondolkoznak európai dimenzióban. A K+F kiadásokkal összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Európa még mindig le van maradva a világ országaihoz képest. Az EU2020 stratégia alapján a jelenlegi 1,9%-ról az uniós GDP 3%-ra kell emelni EU-szinten a kutatásfejlesztésre fordított összegeket. Magyarország azt vállalta, hogy a jelenlegi 1% körüli arányról 2020-ra 1,8%-ra emeli a K+F kiadásait.

A 2007-2013 közötti hetedik kutatási keretprogram félidei felülvizsgálata is a magyar elnökség idejére esik. Az államtitkár által ebben a félévben irányítandó Versenyképességi Tanács tárgyalja majd az ezzel kapcsolatos jelentést, amely megállapította, hogy a kelet-európai kutatócégek kisebb eséllyel tudnak pályázni innovációs forrásokra. Cséfalvay Zoltán megjegyezte, „a probléma igazából a kutatók mögötti támogató infrastruktúra hiánya. Németországban például kutatóegyetemi hálózat működik, ez pedig hiányzik a legtöbb kelet-európai országon, így Magyarországon is”.