NFÜ Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Elérhetőségek

Írjon nekünk:
http://www.nfu.hu/eugyfelszolgalat
Infovonal: 06 40 638-638 Telefonos menürendszer

small counter placeholder

Innováció a középpontban2011. február 3.

A kutatásfejlesztési kiadások emelésére fogja kérni az Európai Bizottság elnöke az uniós állam- és kormányfőket. Az Európai Tanács viszont az energia- és innovációs ügyeknek szánt ülésén aligha megy messzebb annál, hogy kifejezze a versenyképesség növelésére vonatkozó szándékait.

A BruxInfo értesülései szerint innovációs szempontból nem lesz áttörés az Európai Tanács következő ülésén, jóllehet, az energiapolitika mellett az állam- és kormányfők egynapos, rendkívüli ülésének a kutatás és innováció lesz a fő témája. A konklúziótervezet leszögezi, hogy az európai gazdaság növekedésének és a munkahelyteremtésnek javarészt az innováción kell alapulnia. A tagállami vezetők ezzel egyszersmind megerősítik az Európai Bizottság elnökének véleményét, aki szerint a fiskális konszolidáció és az államadósság csökkentése önmagukban nem stabilizálják az EU gazdaságát.

„José Manuel Barroso intelligens pénzügyi konszolidációra fogja kérni a tagországokat, ami a költségvetések rendbetétele mellett a versenyképesség növelését is magában foglalja” – mondta a BruxInfo kérdésére szerdán az Európai Bizottság kutatásért és innovációért felelős biztosa. Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a bizottsági elnök azt is kérni fogja a tagállami vezetőktől, hogy vállaljanak magasabb kutatásfejlesztési kiadásokat.

Az EU2020 stratégia előírja, hogy az uniónak a jelenlegi 1,9%-os arányról GDP-arányosan 3 százalékra kell emelnie a kutatásfejlesztésre fordítandó költségek arányát. Ezen belül a tagországoknak nemzeti vállalásokat is kell tenniük, amit az Európai Bizottságnak el kell fogadni. A testület elnöke az után fogja kérni az emelést, hogy az előzetesen beérkezett vállalások alapján már képet kapott a tagállami elkötelezettségről. Az Európai Bizottság azt is kéri majd a tagállami vezetőktől, hogy a publikált Innovációs Eredménytábla alapján fogalmazzák újra a nemzeti reformterveikben tett innovációs vállalásaikat.

Máire Geoghegan-Quinn szerint Európa növelte a hátrányát az Egyesült Államok és Japán mögött a versenyképességi listán. „A versenytársaink már léptek, nekünk is kell”. A biztos leszögezte, „azok a tagországok sem ülhetnek a babérjaikon, akik az 1,9%-os jelenlegi uniós átlag, sőt, a 3%-os cél fölött teljesesítenek már most”. Szerinte példát kell mutatniuk, „mindig több és több kell” – hangoztatta.

Máire Geoghegan-Quinn bejelentette, hogy miután az Európai Tanács elfogadja a kutatási politika főbb irányait, a Bizottság jövő héten mutatja be a 2014-2020 közötti hétéves innovációs keretprogramot, amelyet – az eddigi gyakorlattól eltérően – nem Nyolcadik Kutatási Keretprogramnak fognak nevezni, hanem „adunk neki valami ütősebb nevet” – mondta az ír biztos.

Az Európai Tanács konklúziói között várható majd az elvi elkötelezettség kifejtése az innovációs együttműködés terén is. Az EU2020 stratégia egyik „zászlóshajója” az Innovációs Unió, amely a tagállami kutatási politikák közötti minél nagyobb koordináció megteremtését tűzi ki célul. Ennek egyik eleme, az Európai Innovációs Partnerség a K+F politika különböző ágazatainak tagállami eltéréseit csökkentené, majd 2014-re létrehozná az Európai Kutatási Térséget. A bizottsági menetrendet támogatják a tagállamok is – áll a konklúziótervezetben.

Ennek érdekében a tagállamok a jövőben erőfeszítéseket tesznek majd a kutatók mobilitásának növelése érdekében. A Bizottságnak ezért javaslatokat kell majd tennie a végzős hallgatók külföldi munkavállalásának ösztönzésére, a kutatók nyugdíjának hordozhatóságára, a kutatásfejlesztési közkiadásokról szóló információk terjesztésére és az uniós finanszírozású K+F megteremtésére – olvasható az Európai Tanács majdani felhívásában.

A tagállamok emellett arra is felszólítják az Európai Bizottságot, hogy alkosson jogszabályi javaslatokat a különböző szabványok egyszerűsítésére, a közbeszerzési szabályok modernizálására és egyszerűsítésére, és a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szabályozások egységesítésére. A tanácsi konklúziókban az állam- és kormányfők külön kitérnek az egységes európai szabadalmi rendszer megteremtésének felgyorsítására.