Projektkötvényekkel segítené az infrastruktúra-fejlesztést a Bizottság2011. március 3.
Konzultációt kezdett a hosszú távú infrastruktúra-beruházásokat szolgáló, úgynevezett projektkötvények bevezetéséről az Európai Bizottság. A projektkötvényekkel 2013 után számol a Bizottság; annak bevezetése részét képezi a fenntartható növekedést célzó Európa 2020 stratégiának.
A projektkötvények célja a magántulajdonú projektcégek helyzetbe hozása azáltal, hogy könnyebben jussanak forráshoz a tőkepiacról, elsősorban a nyugdíjalapoktól és a biztosítótársaságoktól. A projektkötvényeket először José Manuel Barroso helyezte kilátásba, még tavaly szeptemberi, „Az Unió állapota” című beszédében. Philippe Maystadtnak, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnökének nyilatkozata után pedig megszületett a megállapodás a pénzintézet és az Európai Bizottság között. „Szükség van arra, hogy a magánszektor nagyobb szerepet vállaljon a közérdekű beruházásokban” – mondta Brüsszelben Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
Maystadt szerint a pénzügyi válság negatívan hatott az infrastruktúra finanszírozására az EU-ban; a bankok hosszú távú hitelezése előtt újabb akadályok tornyosulnak. „A hagyományos módszereket jól kiegészíthetik a projektkötvények” – jelentette ki Maystadt. Rehn emlékeztetett arra, hogy a költségvetésekre napjainkban nagy nyomás helyeződik, miközben ösztönözni kellene a fenntartható növekedést Európában.
A projektkötvényeket a tervek szerint intézményi befektetők (elsősorban nyugdíjalapok és biztosító társaságok) jegyzik majd le. A Bizottság és az EIB szerepe pedig az lesz, hogy a kockázatok egy bizonyos, korlátozott részét átvállalja a befektetőktől. A majdan piacra kerülő kötvények magas minősítésűek lesznek, tehát javítani fogják a kibocsátó cégek hitelbesorolását. E kezdeményezés csak olyan projekteket finanszíroz majd, amelyek gazdaságilag és technikailag megvalósíthatóak, költséghatékonyak és pénzügyileg is életképesek.
A tagállamok által készített becslések összesítése alapján – amelyet a Bizottság végzett el Barroso vezetésével – a 2013 utáni időszakban évi 21,5 milliárd euróra lenne szükség a szükséges közlekedési fejlesztésekhez. Más szektorokban is óriásberuházásokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy az EU megfeleljen az Európa 2020 stratégiának. A belső piac fejlődése a Bizottság szerint elképzelhetetlen az okos, korszerű és összekapcsolt infrastruktúra nélkül. A fejlesztések teljes értékét Brüsszel 1500-2000 milliárd euróra becsüli – ebből a pénzből lehetne kiépíteni a transzeurópai közlekedési hálózatot, továbbá megvalósítani a szükséges fejlesztéseket az energetikában és az infokommunikációs ágazatban. Az összeg nagyságrendje és a nemzeti büdzsék mai sanyarú állapota miatt elképzelhetetlen, hogy mindez közpénzekből valósuljon meg.
A gyakorlatban 2013 után valósulhatna meg az új pénzügyi eszköz, Philippe Maystadt szerint a rendszer kialakításához ugyanis tisztában kell lenni azzal, hogy az EU hogyan képzeli el a 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési időszakot. Más szóval, előbb látni kell, hogy a közösség mennyi pénzt szán ezekre a területekre, és ez alapján fel lehet mérni, mekkora igény lesz a projektkötvényekre.
A Bizottság 2011. május 2-ig várja a válaszokat a meghirdetett konzultációra. A jogszabály-javaslat előterjesztése a konzultáció lezárása után várható.
2011. április 11-én az Bizottság és az EIB konferenciát szervez a projektkötvényekről.