A kohéziós politika haszna nem mérhető csupán a GDP-ben mért hatékonysággal2011. március 14.
A társadalmi méltányosságot és egyenlőséget, valamint a hatékonyságot egyszerre kellene figyelembe vennie az EU kohéziós politikájának – áll a European Policy Centre (EPC) tanulmányában. Az elemzés szerint a GDP-n kívül más társadalmi indikátorokat is figyelembe kell venni a társadalmi „jól-lét” vizsgálatakor.
A következő költségvetési ciklus tárgyalása kapcsán megélénkült a vita az uniós kohéziós politika jövőjéről. Ennek egyik oka, hogy kohéziós támogatásokra az EU a jelenlegi (2007 és 2013 közötti) költségvetési ciklusban hatalmas összeget, évente mintegy 50 milliárd eurót költ, amely több mint az egyharmada a közös büdzsé összes kiadásának. Másfelől – miközben a kohéziós politika célja a régiók közötti egyenlőtlenségek mérséklése – a 2004-es bővítés óta e különbségek nőttek. Bulgária és Románia egyes régióinak teljesítménye az átlagos uniós GDP 30 százalékát sem éri el.
Az EU kohéziós politikája – az alapszerződésekben is megerősítve – két célt szolgál: a hatékonyságot és a méltányosságot, vagyis az egyenlőség biztosítását. Az Európai Bizottság 2010 októberében kiadott 5. kohéziós jelentése is alátámasztja e két cél fontosságát. A méltányosság elv érvényesítésén a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet és a szegényebb régiók felzárkóztatását értik. A hatékonysági követelmény megvalósulása révén pedig az Unió egészében pöröghet fel a növekedés.
Miközben e két cél egyszerre szerepel a szerződésekben, a jelenlegi vita alapvetően hatékonyság-szemléletű – állítja Claire Dhéret, a tanulmány szerzője, az EPC elemzője. A társadalmi kirekesztés megakadályozása és a fejletlenebb térségek felzárkóztatása háttérbe szorul, ami jó tükröződik az EU-költségvetés nettó befizetőinek és haszonélvezőinek vitájában. Míg a szegényebb országok amellett érvelnek, hogy a fejletlenebb régióknak életbevágóan fontos az EU kohéziós támogatása, az előbbiek szerint olyan értékelési rendszerre van szükség, amely világosan megmutatja, hogy a támogatásért cserébe a régiók milyen értéket teremtettek. Ez a haszonelvű megközelítés a méltányosság szempontjait szinte egyáltalán nem veszi figyelembe – vélik az EPC-ben.
Ha a kohéziós politika csak a hatékonységi tényezőkre fókuszál, azzal háttérbe szorulhat a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, és sérülhet a polgárok "jól-léte". Ráadásul, a "jól-lét" (well-being) fogalma a 21. században immár nem társítható csupán a GDP-vel. Amartya Sen, Nobel-díjas közgazdász kutatásai nyomán tudjuk, hogy az egyén elégettség-érzete a GDP-ben mérhető jólét mellett számos egyéb tényezőtől is függ, így egészségi állapotától, lakáskörülményeitől, biztonságától, társadalmi kapcsolataitól, vagy éppen a munka- és szabadidő közötti egyensúlytól. Vagyis: ha a kohéziós politika csak a gazdasági (hatékonysági) tényezőkre fókuszál, akkor azzal nem feltétlenül tesz eleget annak az uniós célnak, hogy növelje a polgárok jól-létét.
Továbbá: ha a döntéshozók csak a hatékonyságra fókuszálnak, akár tovább is nőhetnek az egyenlőtlenségek. Dhéret szerint egyszerűen nem igaz, hogy a növekedésösztönző és versenyképesség-javító intézkedések automatikusan mérsékelnék az egyenlőtlenségeket is. Egyfelől azért nem, mert – növekvő uniós gazdaságot feltételezve is – óriási különbségek alakulnak ki az egyes régiók között; másfelől pedig, még ha sikerülne is mérsékelni az egyenlőtlenségeket a régiók között, az nem vezetne szükségképpen a régión belüli egyenlőtlenségek csökkenéséhez.
Ezért paradigmaváltásra van szükség, amelynek lényege annak elismerése és szakpolitikai szintű megjelenése, hogy a méltányossági (egyenlőség-párti) cél – a hatékonyság mellett – szintén a gazdaságfejlődés irányába mutat. Olyan kohéziós politikát kell kidolgozni, amelyben a – GDP-n túlmutató – társadalmi jól-lét tényezői is fontos szerepet kapnak. Csak így képzelhető el, hogy a kohéziós politika az Európa 2020 versenyképességi stratégia szolgálatába álljon, vagyis az EU növekedése "intelligens, fenntartható és társadalmilag befogadó" legyen.
http://www.epc.eu/pub_details.php?cat_id=3&pub_id=1243