Az uniós szolidaritási alap kifizetései megrekedtek2011. március 18.
A Parlament költségvetési bizottsága és a Tanács között kialakult vita miatt az uniós szolidaritási alapból továbbra sem lehet a tavalyi áradások kárait szenvedő közép-európai tagállamoknak forrásokat nyújtani. A szakbizottság tagjai a Tanácsot kritizálják, mely ragaszkodik az uniós költségvetés növelésének 2,91százalékos maximális határához, melyet a 2011-es költségvetési tárgyalások során rögzítettek. A képviselők inkább egy fenntartható megoldást javasolnak az előreláthatatlan események kezelésére.
A költségvetési bizottság többsége ellenzi a Tanács által javasolt finanszírozást, mely egy úgynevezett „negatív tartalékot” hozna létre. Ez évente maximum 200 millió eurót érhetne el, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy az idei alap majdnem teljesen fel lenne használva, miután a tervbe vett 182,4 millió eurót kifizették Magyarországnak, Csehországnak, Horvátországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának, az áradások okozta károk helyrehozására.
Alain Lamassoure költségvetési bizottsági elnök (néppárti, francia) szerint egy ilyen a negatív tartalék nem oldja meg a problémát. Utalt a tagállamok által tavaly aláírt nyilatkozatra, mely szerint az Unió a kiadásait fedezni fogja. Ez a nyilatkozat a tavalyi költségvetési tárgyalások után azért született meg, mert a parlamenti képviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy a tervezett 2011-es kiadások nem lesznek elegendőek az Unió által vállalt kifizetési kötelességek fedezetére. „Meg kell állapodnunk, hogy hogyan fogunk reagálni az előre nem látható költségvetési kiadásokra” – mondta Lamassoure.
Derek Vaughan szocialista, brit képviselő szerint „a brit kormány nem hajlandó továbblépni, mert a miniszterelnök megígérte, hogy ragaszkodik a 2,91 százalékos maximális plafon-növekedéshez. Ezentúl ez minden alkalommal ok lesz arra, hogy az Unió ne költhessen több pénzt?” Salvador Garriga spanyol, néppárti és Helga Trüpel német, zöldpárti képviselők is a tagállamok közt született nyilatkozat betartását követelték. „Ennél semmi nem lehet fontosabb” – vélte Garriga.
Surján László magyar, néppárti képviselő egyetértett, hogy friss forrásokat kell biztosítani egy módosító költségvetéssel, de azt mondta, inkább beleegyezne a Tanács javaslatába, hogy „szolidaritást mutassunk, és elkerüljük, hogy a már egy éve anyagi támogatásra váró emberek tovább várjanak”.
A képviselők remélik, hogy a soros magyar uniós elnökséggel és az Európai Bizottsággal tervezett úgynevezett trialógus március 30-án feloldja majd a kialakult patt helyzetet. Csak ezen a módon lehet a forrásokat a rászorultaknak átutalni, és egy strukturális megoldást találni az előreláthatatlan kiadások kezelésére. Lamassoure szakbizottsági elnök azt mondta, kíváncsi arra, hogy a tagállamok hogyan értelmezik a tavalyi nyilatkozatukat.
A soros magyar elnökség képviselője gyors fellépést sürgetett, és reményét fejezte ki, hogy hamar sikerül „megoldást találni erre a politikai problémára”.