Teljesítménymérés strukturális indikátorok alapján2011. március 24.
Az átlag alatti teljesítményt nyújtó tagállamok közé sorolta Magyarországot az európai ipar és munkaadók legnagyobb érdekképviselete által készített reformbarométer, amely 34 különböző strukturális indikátor alapján vizsgálta az EU tagjait.
Az átlag alatti teljesítményt nyújtó tagállamok közé sorolta Magyarországot az európai ipar és munkaadók legnagyobb érdekképviselete által készített reformbarométer, amely 34 különböző strukturális indikátor alapján vizsgálta az EU tagjait.
Valamelyest ugyan javított egy évvel ezelőtti teljesítményén, ám még mindig az átlag alatt teljesítők kategóriájába került Magyarország a 2011-es európai reformbarométerben – jelezte az európai ipar és munkaadók legnagyobb ernyőszervezete. A jelentés 5 fő területen, 34 strukturális indikátor figyelembe vételével értékelte a tagállamok teljesítményét a növekedést és versenyképességet előmozdító reformok terén.
A BUSINESSEUROPE eredménytáblája öt terület alapján helyezte mérlegre az EU 27 tagjának és öt további országnak a teljesítményét. Ezek: a termelékenység és a beruházás; a kereskedelem és versenyképesség; foglalkoztatás és munkaerőpiaci részvétel; fiskális fenntarthatóság és pénzügyi stabilitás. A felsorolt területeken belül összesen 34 szempontot vizsgáltak.
Mindent összevetve Németország, Svédország és Ausztria mutatta a legmeggyőzőbb teljesítményt a versenyképességet szolgáló reformok terén. Érdekesség, hogy az első ligában kapott helyet Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország és Szlovénia is. Magyarország másokkal egyetemben a mezőny második felében végzett.
Különösen rossz érdemjegyeket kapott hazánk a foglalkoztatás, a munkaerőpiaci részvétel és a ledolgozott órák számát illetően. Annyira, hogy ezen szempontok alapján a vizsgált 32 ország közül (EU27-ek, Izland, Norvégia, Svájc, USA és Japán) összességében az utolsó helyen végzett. A magyarok a sereghajtók az általános foglalkoztatási rátát (a munkaképes korúak, 15-64 évesek hány százaléka dolgozik); és a 15-24 év közötti korosztály foglalkoztatási rátáját illetően. Az utolsó előtti helyen (31-ik) vagyunk a munkaerőpiaci részvétel, a 30-ik helyen pedig az 55-64 év közöttiek foglalkoztatását illetően. A foglalkoztatott személyek által egy év alatt ledolgozott órák számát tekintve ugyanakkor a 3-ik pozíciót foglaljuk el – vagyis a viszonylag kevesek, akik dolgoznak, eléggé meg kell, hogy feszüljenek a munkában.
A másik négy szegmensben valamivel kedvezőbb a magyar mérleg, kifejezet javulás tapasztalható például a közpénzügyek és a költségvetési fenntarthatóság terén. A folyó fizetési mérleg alapján például Magyarország éppen középen helyezkedik el, miközben Görögország és Portugália a két sereghajtó. A munkaerő termelékenység tekintetében, vagy a K+F-es ráfordítások terén ugyanakkor még mindig a gyengén teljesítők közé tartozik az ország. Ugyanez vonatkozik az államadósság mértékére is.
A BUSINESSEUROPE tagszervezeteinek körében végzett átfogó felmérésből kitűnik, hogy az állam szerepének újragondolása, az állami költés minőségének javítása, a pazarló állam felszámolása számít az üzleti szféra legfőbb prioritásának.