Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

A konferencia első napján Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, jó úton haladunk, hogy az elnökség végére konszenzus alakuljon ki a tagállamok között a kohéziós politika jövőjéről. A tagállamok egyetértenek abban, hogy a kohéziós politikára szükség van, azt folytatni kell. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy a kohéziós politika jövője szorosan összefügg az Európa 2020 stratégiával. Kiemelte: a kettő nem ugyanaz, mert a kohéziós politika több területet átfogó eszköz, amely egyszerre foglalja magába a versenyképességi célok mellett a növekedést és a területi felzárkózást is. Hozzátette, hogy hamarosan kezdődik az új uniós költségvetés vitája, amely jelentős hatással lesz a kohéziós politika helyzetére is. Jelenleg a legfontosabb magyar elnökségi célkitűzés az, hogy mire a pénzügyi vita megkezdődik, addigra a kohéziós politika jövőjének valamennyi kulcskérdése a szakmai és politikai konszenzushoz közeli állapotba kerüljön. Ezért a két napos konferencia fő céljának jelölte meg, hogy olyan szakmai megállapodások szülessenek, amelyekre építve megszülethetnek a konkrét uniós jogszabálytervezetek.

Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa elmondta, hogy az Európai Bizottság júniusban a költségvetési javaslat bemutatása után nyilvánosságra hozza a kohéziós politika jövőbeni szabályozására vonatkozó elképzeléseit. Az elmúlt évek sikerei alapján a biztos úgy gondolja, hogy a kohéziós politika fontos uniós eszköze a beruházásoknak, ezért a következő időszakban a források elköltésének hatékonyságára helyeződik a hangsúly. A fejlesztési támogatásokat koncentráltabban, korlátozott számú területekre kell fordítani. A felhasználásra vonatkozó eljárási szabályokat egyszerűsíteni kell európai, nemzeti és regionális szinten egyaránt.

Danuta Hübner, az Európai Parlament regionális fejlesztésért felelős bizottságának elnöke elmondta, hogy az Európai Parlament jó együttműködést folytat a magyar elnökséggel. Hangsúlyozta, hogy az unió egészének növekedésre, szerkezetváltásra van szüksége, mely cél eléréséhez beruházások kellenek. Szeretnék, ha a kohéziós célokra szánt költségvetési forrás a jövőben is legalább annyi lenne, mint amennyi eddig volt.

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese kiemelte, az uniós kohéziós források a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés területén nagymértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez. Ma már nem az a kérdés, hogy Magyarország el tudja-e költeni az uniós forrásokat, hanem hogy hatékonyan tudja-e azokat felhasználni. A sikeres lehívás feltétele a stratégiai szemlélet térhódítása. Magyarországon a kohéziós források hozzájárulnak a csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítéséhez, köztük a hulladékgazdálkodáshoz és ivóvízkezeléshez, a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó kötelezettségekhez. Hulladékkezelés területén például a magyarországi települések közel 60%-a, illetve az ország lakosságának több mint 40%-a érintett a hulladékgazdálkodás fejlesztését érintő projektekben.
Az elnökhelyettes az integrált fejlesztések magyarországi jó gyakorlatáról is beszélt. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja (LHH Program) több operatív program forrását magában foglaló, egymással összefüggő, térségi alapú problémák megoldása érdekében kialakított beavatkozás csomag – mondta Homolya.

A plenáris üléseket követően a két napos tanácskozás eredményeit Kondor Zsuzsanna, az NFÜ Koordinációs Irányító Hatóságának főigazgatója összegezte. A tagállamok egyetértettek abban, hogy meg kell hagyni a régiók és tagországok szabadságát abban, hogy milyen eszközökkel érjék el az uniós célokat. A résztvevők szerint érdemes alternatív végrehajtási megoldásokban gondolkodni. A delegáltak nem vitatták a politika eredményorientált megközelítésének szükségességét. A következő időszak programjainak időben történő indításához azonban a kondicionalitások és ösztönzők rendszerének végrehajtási szempontjait mielőbb tisztázni kell. Egyetértettek abban, hogy fontos, hogy a kondicionalitásokat minden szereplő ugyanúgy értelmezze. A delegáltak aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap tekintetében eltérő kondicionalitási rendszerek kerülnek kialakításra. A résztvevők elfogadhatónak tartották az Európa 2020-as célokhoz való kapcsolódást, de kiemelték, hogy megfelelő egyensúly szükséges. Nem szorulhatnak háttérbe a kohéziós politika eredeti céljai, és el kell kerülni egy esetlegesen túl szektoriális rendszer kialakítását. A strukturális kondicionalitásokkal kapcsolatban elmondták, hogy amennyiben ezek kialakulnak, egyértelműen a kohéziós politikához kell kötődniük. Amennyiben az ok-okozati összefüggések nehezen megállapíthatók, célszerű lenne a szerződésben és az operatív programokban sikerfaktorokat rögzíteni, bármilyen pénzügyi lekötés nélkül. Szintén fontos, hogy a kondicionalitások teljesülését vagy hiányát egyértelműen meg lehessen állapítani. Egyértelműen ellenezték további negatív ösztönzők bevezetését, inkább a pozitív ösztönzők alkalmazását támogatták. Ezzel kapcsolatban felmerült a teljesítménytartalék kérdése, ahol egyértelműen a nemzeti szintű megoldást támogatták.

Nyikos Györgyi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára – aki a rendezvény házigazdai feladatait is ellátta - a konferencia zárásaként elmondta, hogy a 2011. február 21-én az Általános Ügyek Tanácsa által jóváhagyott tanácsi következtetésekben meghatározott további párbeszédet érintő kérdések kapcsán közelebb jutottak egy olyan konszenzus felé, amellyel segíthetik a Bizottságot abban a gondolkodásban, hogy miként lehet a tagállamok és régiók által is osztott alapelveket a legmegfelelőbb formában érvényre juttatni. A lezárult párbeszéd alapján a magyar elnökség megfelelő muníciót kapott arra, hogy a vita eredményeit összegyűjtve a felmerült kérdéseket politikai szintre emelhesse az informális miniszteri találkozó alkalmával. Elmondta, hogy az elnökségi időszak végén a tanácsi értelmezési munkát, a konferencia egyéb szempontjait, valamint az informális találkozón megismert főbb tagállami irányvonalakat összefoglalva szeretnék átadni a stafétabotot a lengyel elnökségnek, segítve őket munkájukban. Kiemelte, hogy a kohéziós politika lesz az, amely saját céljai megvalósítása során érdemben hozzá tud majd járulni az Európa 2020 stratégia célrendszerének megvalósításához, valamint ahhoz, hogy Európa a globális kihívásokkal szemben sikeresen álljon helyt. Aláhúzta azt is, hogy a régiók fejlettségbeli különbségeinek csökkentése lehetővé fogja tenni, hogy a kevésbé fejlett régiók is részt vegyenek az intelligens, fenntartható és befogadó fejlődésben.

A konferencián az uniós tagállamok, a tagjelölt országok, az EFTA országok, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, az Európai Gazdasági és Szolciális Bizottság, az OECD és az EBB képviselői vettek részt.