Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

A magyar gazdaság húzóágazatainak fejlesztésére épülő Új Széchenyi Terv és a strukturális reformokat elindító Széll Kálmán Terv közös célja a munkahelyteremtés, a gyors ütemű gazdasági növekedés erőteljes ösztönzése és Magyarország versenyképességének javítása – mondta a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a még rendelkezésre álló 2020 milliárd forintnyi uniós forrás a korábbinál jóval célzottabb és hatékonyabb felhasználása komoly lendület adhat a folyamatban lévő beruházásoknak és a munkahelyeket teremtő mikro-, kis- és középvállalkozások megerősödésének.

Fellegi Tamás részletesen kitért a fejlesztéspolitika teljes megújítási folyamatára. Eszerint a korábbi káosz helyett egységes és átfogó stratégia és fókuszált fejlesztési célok mentén épül fel és működik a rendszer. Megvalósult az egyszerűbb szabályozás és az egységes forráskoordináció, átláthatóbbá vált az intézményrendszer, és hatékonyabbá a támogatási rendszer. Mindennek köszönhetően jelentősen felgyorsultak – a kormányváltás óta megháromszorozódtak - a kifizetések.

A fejlesztési tárca kiszélesítette tájékozódási lehetőségek körét, emellett a szakemberek 150 tájékoztató rendezvényen ismertették az Új Széchenyi Terv célját és rendszerét több mint 5000 fő részvételével. A 18 regionális ügyfélszolgálat mellett immár 200 tájékoztatási pont működik országszerte, ezek száma folyamatosan bővül. A kormányablakokban is hamarosan megindul a tájékoztatás, és májusban a Széchenyi Programirodák felállásával egy egységes országos tanácsadói hálózat jön létre, amelynek feladata az informálás, a közreműködő szervezetek és a pályázók közötti koordináció és a kapcsolattartás lesz.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy március eleje óta az új támogatási konstrukció megnyílását követően gyors ütemben bővül a beérkezett pályázatok száma – immár meghaladják az 500 darabot. A Vállalkozásfejlesztési Program konstrukciónak elindulásával a kkv-k pályázási aktivitása is megélénkült, az elmúlt héten közel 100 pályázatot nyújtottak be, mintegy 2,5 milliárd forint értékben.

Március 20-ig az idei évben 153 milliárd forint támogatást fizettek ki. A legújabb adatok szerint eddig már több mint százmilliárd forintot helyeztek ki az ÚSZT kis- és középvállalkozásoknak szánt hitelkonstrukciójában, a beruházások támogatására egy hónappal ezelőtt létrehozott kombinált hitellehetőséggel pedig egyre több vállalkozás él.
A tájékoztatóban elhangzott, hogy szerdán döntés született arról, hogy az ÚSZT- ZBR Klímabarát Otthon Panel II. Alprogram keretében 228 pályázatot támogatnak, amely 22154 lakás korszerűsítését teszi lehetővé mintegy 12,58 Mrd Ft támogatás felhasználásával.

Ebből az összegből várhatóan 20-23 ezer panellakás energetikai korszerűsítésére kerülhet majd sor a szerződések megkötését követően – ami hozzávetőlegesen ugyanennyi család rezsiköltségeinek csökkenését is jelenti egyben. A szerződéseket április közepén kezdik kiküldeni, és a pályázók számára négy hónap áll rendelkezésre, hogy azt aláírják.

A szakminiszter az átalakítási folyamat végéről szólva elmondta, hogy a fejlesztéspolitikát törvényi szintre emelik az összes vonatkozó jogszabály egy törvénybe foglalásával, így teremtenek egységes, átlátható és erős szabályozást. Emellett jövőre az összes fejlesztési forrás egy közös önálló költségvetési fejezetben jelenik meg, ezáltal megerősödik a kormányzati szintű tervezhetőség és a forrásfelhasználás nyomon követhetősége. Folyamatban van a közbeszerzési rendszer újraszabályozására is, melynek célja, hogy megteremtsék az átlátható, gyors és olcsó közbeszerzés lehetőségét, ami lényegesen meg fogja könnyíteni a hazai kis- és középvállalkozások helyzetét.

Fellegi Tamás beszéde zárásaként hangsúlyozta, hogy a fejlesztéspolitika gyökeres megújítása nem üres politikai szólam: valódi és radikális szemléletváltást jelent. Az előző kormányok koncepciótlan pénzszórása helyett átgondolt és egységes stratégia mentén a KKV-k megerősítésének céljával történt meg a rendszer átalakítása. A folyamat során a szaktárca egyenrangú partnernek és a munkahelyteremtésben a legfőbb szövetségeseinknek tekinti a vállalkozásokat, akikkel folytatódik a párbeszéd, hiszen csak a közös célok, az együttműködés és a folyamatos erőfeszítés lehet a hazai gazdaság tartós megerősödésének kulcsa.