A Tanács jóváhagyta a Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégiát2011. április 14.
A 27 tagállam miniszterei jóváhagyták az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiáját, amelyet tavaly decemberben fogadott el a Bizottság. Már zajlanak a stratégia gyakorlati megvalósításának előkészületei. Hozzávetőleg 200 kiemelt fontosságú fellépés fog hozzájárulni a területben rejlő óriási gazdasági lehetőségek továbbfejlesztéséhez és a régió környezeti feltételeinek javításához.
Johannes Hahn, regionális politikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az aláírásokkal fontos mérföldkőhöz érkeztünk. Most már a Duna régióban érintett országokra, régiókra és érdekeltekre vár a feladat, hogy a stratégia megvalósításán munkálkodjanak, aminek minél hamarabb meg kell kezdődnie. Terveink szerint 2020-ra a Duna régió az ott élők számára jobb életminőséget, több gazdasági lehetőséget fog kínálni, több lesz a munkahelyteremtésre képes innovatív cég, jobbak a környezeti feltételek és élénkebb a kulturális párbeszéd. A Duna régió sikere hozzá fog járulni Európa egészének gazdagodásához.”
Mivel a Duna régió az EU teljes lakosságának egyötödét érinti, igen fontos szerepet tölt be az Unió egészének jóléte tekintetében is. A régióban felmerülő nehézségek nagy része nem csak országhatárokon belül jelentkezik: az árvíz, a közlekedési és energiahálózatok összekapcsolása, a környezetvédelem és a biztonság mind-mind egységes megközelítést kíván.
A stratégia elsősorban 14 országot érint, amelyek közül 8 uniós tagállam (Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Bulgária és Románia) 6 pedig nem tagállam (Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova). A fellépések és projektek megvalósításában és a kitűzött célok elérésében a civil társadalmat képviselő szervezetek és magáncégek is részt vesznek.
A stratégia új munkamódszerként makroregionális megközelítést alkalmaz, mint ahogyan az a Balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia jellemzője is volt. A módszer újdonsága abban rejlik, ahogyan a résztvevő országok a közös célok kitűzése, a finanszírozások és a célok megvalósítása érdekében végzett közös munka terén együttműködnek, a Bizottság pedig a koordináció terén tölt be vezető szerepet.
A stratégia négy alapvető pillérre épül:
- A Duna régió összekapcsolása a többi régióval (a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása);
- A környezet védelme a Duna régióban (a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése);
- Jólét teremtése a Duna régióban (a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés);
- A Duna régió megerősítése (az intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében). Ezt elősegítő projekt: például az államháztartás irányításának terén képzések szervezése, illetve bevált gyakorlatok cseréje, dunai civil társadalmi fórum létrehozása, területfejlesztésre vonatkozó közös iránymutatások kialakítása.
A stratégia 2010 februárjában indított, széles körű nyilvános konzultáció eredményeként jött létre. A konzultáció során a Bizottság minden érdekelthez el kívánt jutni, hogy összegyűjtse a kérdésről alkotott véleményüket, és ezáltal biztosítsa, hogy a célkitűzések reálisak lesznek és a régió lakóinak valós igényeihez igazodnak.
A Bizottság nyomon követi a stratégia megvalósulásának folyamatát, az első jelentését 2012 végén fogja közzétenni.