Brüsszeli siker: követendő példa a közös norvég-magyar képzési projekt2011. május 3.
Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok történetében először Magyarországot érte az a megtiszteltetés, hogy 2011 márciusában a norvég támogatások egyik jó gyakorlataként (best practice) egy magyar projektet mutathatott be a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda vezetői és munkatársai előtt.
Az Európai Unió 27 tagországa közül Magyarországon vesznek részt legkevesebben a felnőttképzésben. Különösen kedvezőtlen ez az arány a tartós munkanélküliek, idősek, vagy alacsony szintű oktatásban részesülők között. Ennek leküzdésére a VOX elnevezésű, élethosszig tartó tanulással foglalkozó norvég ügynökség (Norwegian Agency for Lifelong Learning „VOX”), magyar részről pedig a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért együttműködésével jött létre a „Tanulási Partnerségek Kezdeményezése” című projekt.
A beruházás segítségével 9 képzési központot hoztak létre abból a célból, hogy növeljék a magyarországi foglalkoztatási rátát. A központokban tanulási lehetőséget biztosítanak az ország leghátrányosabb térségeiben élő, alacsony képzettségű vagy képzettséggel nem rendelkező felnőtteknek. A tanulási centrumok kimondottan olyan területeken helyezkednek el, ahol magas a munkanélküliség.
A közel 180 millió forint uniós támogatásnak köszönhetően pozitív hatást érhetnek el a társadalmi integráció és a közösségfejlesztés területén, helyi szinten pedig hozzájárulhatnak a készségek bővítéséhez, valamint a foglalkoztathatóság növeléséhez.
Várkonyi Zoltán, a szövetség tanácsadója Brüsszelben elmondta, könnyen teljesíthető belépési követelményeket támasztottak, valamint olyan rugalmas képzési környezetet teremtettek, amely bárki számára hozzáférhető lehet. Hangsúlyozta, hogy minden központban működnek olyan programok, amelyek kifejezetten a helyi szinten fontos képességekre fókuszálnak. Kiemelte, hogy fél év alatt már 780 képzésben részt vevő felnőtt lett gazdagabb nem csupán kompetencia bizonyítvánnyal, de ami még ennél is fontosabb: friss szakképzettséggel, és megerősödött önbizalommal. Az oktatás az alapvető kompetenciákra összpontosít, mint például a digitális kommunikáció, az idegen nyelv, vagy a vállalkozói készség.
A projekt partnerek közötti szoros együttműködés is hozzájárult a beruházás sikeréhez. A közös munka határozottan a két fél segítségére volt a kezdeti kihívások leküzdésében. „Fokozott erőfeszítésekre volt szükség a projekt beindításához” – mondta Várkonyi, de hangsúlyozta, hogy a kitartás kifizetődik, mert a szoros együttműködés lehetővé teszi az erők egyesítését és megsokszorozza az eredményeket.
Graciela Sbertoli (VOX) kifejtette, hogy a két partner között felépített bizalom felbecsülhetetlen értékű a közös munka jövője szempontjából. Sbertoli szerint a projektet jó gyakorlati modellként ismerik az European Basic Skills Network-nél (EBSN; felnőttek alapképességeinek fejlesztését szolgáló nemzetközi szerveződés, amely jelentősen hozzájárul az EU e témakörben képviselt politikájának fejlesztéséhez). Hozzátette: az eddigi együttműködés biztos alapját képezi a jövőbeni közös projekteknek és új támogatási lehetőségeknek.
Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok elnevezésű támogatási konstrukciókat Norvégia, Izland és Liechtenstein annak érdekében hozta létre 2004-ben, hogy elősegítse a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését a kibővült Európai Gazdasági Térségben. Az erről szóló együttműködési megállapodásokat 2005-ben kötöttük meg. Ezek határozzák meg a finanszírozási mechanizmusok jogi és pénzügyi kereteit, a támogatási formákat, valamint a kiemelt és célterületeket, a feladatokhoz rendelt konkrét intézményeket, a beszámolás, az ellenőrzés kérdéseit, valamint a szabályozó elveket.