A Bizottság hat technológiákkal kapcsolatos projektet választott ki a kutatásfinanszírozásra irányuló pályázatban való részvételre2011. május 5.
A budapesti FET11 konferencián és kiállításon az Európai Bizottság bejelentette, hogy hat kutatási projekt versenghet két kiemelkedő támogatásért a jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákra (future and emerging technologies – FET) irányuló kutatás területén. A hat pályázó mindegyike körülbelül 1,5 millió eurót és egy évet kap javaslatának részletes kidolgozására, majd ezt követően kettő kerül kiválasztásra. E „zászlóshajó”-kezdeményezések célja olyan áttörő eredmények elérése az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén, amelyek lehetővé tehetik a társadalom néhány súlyos problémájának megoldását. A hosszú távú finanszírozásra kiválasztott két kezdeményezés számára tíz éven át rendelkezésre bocsátott teljes költségvetés egyenként évi legfeljebb 100 millió euró lesz.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke így nyilatkozott: A “döntősök fogják megteremteni a jövőbeli innováció alapját. Európában számos olyan, világszerte élenjáró kutató dolgozik, aki a lenyűgöző és inspiráló területnek számító jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozik. Ha az európai, nemzeti és regionális finanszírozást összekapcsoljuk a komoly kihívások kezelése érdekében, olyan innovációt valósíthatunk meg, amely megoldást kínál például a degeneratív idegrendszeri betegségek kezelésére vagy az éghajlatváltozás problémáira.”
A finanszírozásra esélyes jelöltek:
- FuturICT Knowledge Accelerator and Crisis-Relief System: (FuturICT – az ismeretszerzést meggyorsító és válságkezelő rendszer): az IKT segítségével hatalmas mennyiségű adat és összetett helyzet elemezhető, ami hozzájárul a természeti katasztrófák jobb előrejelzéséhez, vagy a határokon, kontinenseken átnyúló, ember okozta katasztrófák kezeléséhez és hatásainak enyhítéséhez.
- Graphene Science and technology for ICT and beyond: (grafénkutatás és -technológia az IKT és más területek alkalmazásában): a grafén olyan, atom- és molekulaszintű manipuláció révén létrehozott új anyag, amely felválthatja a szilíciumot és a 21. század csodája lehet.
- Guardian Angels for a Smarter Planet: (őrangyalok egy jobban működő világért): ezek az elem nélküli, apró eszközök autonóm személyi asszisztensként működve képesek érzékelésre, adatfeldolgozásra és kommunikációra, akár a véráramban keringve is.
- The Human Brain Project: (az emberi aggyal foglalkozó projekt): az emberi agy működésének megértése lehetővé teszi az aggyal kapcsolatos vagy általa inspirált fejlesztések eredményeinek felhasználását számítási architektúrákban, valamint az idegtudományok és az orvostudomány terén.
- IT Future of Medicine: (IT a jövő orvostudományában): a digitális technológia révén lehetővé válik a személyre szabott orvoslás, amely az egyes betegektől begyűjtött – globálisan integrált orvosi ismeretek szerint feldolgozott – molekuláris, fiziológiai és anatómiai adatokon alapul.
- Robot Companions for Citizens: (segítőtárs robotok): a puha külső borítással ellátott, intelligens robotok, amelyek rendkívül fejlett érzékelőképességgel, kognitív és emocionális készségekkel rendelkeznek, segítséget nyújthatnak az embereknek, gyökeresen megváltoztatva ember és gép kapcsolatát.
Ahhoz, hogy új távlatokat nyissanak, a FET zászlóshajó-jelöltjeinek túl kell tekinteniük a hagyományos IKT-kutatáson és együtt kell működniük más területek – például az egészségügy, az anyag- és idegtudományok, valamint a neurorobotika – szakembereivel.
Az alapkutatások e kihívásai csak úgy oldhatók meg sikerrel, ha Európa vezető tudósai egyesítik erőiket. A javaslatok többségét számos cég, kutatásfinanszírozással foglalkozó ügynökség és több száz tudós támogatja.
A kezdeményezéseknek szükségük lesz az EU kutatási keretprogramjának, nemzeti és regionális kutatási programoknak és az iparnak az egyesített erőforrásaira is. Összehasonlításul: az emberi génállomány feltárására irányuló korábbi kezdeményezés 13 éven át világszerte több száz tudóst mozgósított és költsége több mint 3 milliárd dollárt tett ki (körülbelül 2,1 milliárd euró). A FET zászlóshajó-projektjei hasonlóan jelentős kihívásokkal néznek szembe, és ugyanilyen lenyűgöző eredményekkel járhatnak.
Előzmények
Zászlóshajó-kezdeményezések versenye: A Bizottság 2010-ben európai tudósokat kért fel arra, hogy problémákat azonosítsanak és projekteket javasoljanak. A beérkezett 21 javaslatból egy szakértőkből álló csoport hat kezdeményezést választott ki, amelyek a leginkább esélyesek tudományos áttörést jelentő, valamint Európa társadalmi és ipari kihívásainak megoldásához jelentős mértékben hozzájáruló eredmények elérésére.
Jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák (FET): A FET-projekt felderíti és ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák terén felmerülő új ötleteket és hosszú távú kutatási témákat. A programot a Bizottság Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága irányítja. A FET-kutatások célja a hagyományos IKT határain túl eső területek feltárása, növekvő mértékben támaszkodva a különböző tudományágakkal (például a biológia, kémia, nanotudományok, ideg- és kognitív tudományok, etnológia, társadalomtudományok, közgazdaságtan), a művészetekkel és a humán kutatásokkal való együttműködésre.
A jövőbeni és kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó program 1989-ben kezdődött. Három közelmúltbeli Nobel-díjas, Theodor Hänsch, Albert Fert és Peter Grünberg szintén részt vett FET-finanszírozású kutatási projektben.
A FET finanszírozása az EU hetedik kutatási keretprogramjából történik. Az Európai Bizottság a 7. keretprogram költségvetésének FET-kutatásra fordított részét a jelenlegi legfeljebb 100 millió euróról évente 20%-kal növeli és felkéri a tagállamokat, hogy hasonló mértékű növeléssel járuljanak hozzá ezen erőfeszítés megvalósításához. A Bizottság 2010 és 2013 között összesen 500 millió eurót bocsát a FET-kutatás rendelkezésére.