A Duna-stratégia végrehajtását készítik elő a koordinátorok2011. május 11.
Első ízben ültek össze a Duna-stratégiában kijelölt szakterületek koordinátorai és a résztvevő országok kapcsolattartói.
Február elején Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos éppen Budapesten jelentette be, hogy mely országok mely szakterületek koordinálásáért lesznek felelősek. A biztos a mostani gödöllői tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az, hogy Magyarország három szakterület koordinálásában is részt vesz (a fenntartható energiák ösztönzése Csehországgal, a vízminőség helyreállítása és megőrzése Szlovákiával, és a környezeti kockázatok kezelése Romániával közösen) azt mutatja, hogy az ország mennyire érdekelt a stratégia végrehajtásában.
Barsiné Pataky Etelka, a stratégiáért felelős kormánybiztos szerint fontos, hogy a Bizottság által javasolt három „nem”-et (nem lesz új EU-forrás, nem lesz új EU-jogszabály, nem alakul új intézményi struktúra) hogyan lehet a magyar elnökség által szorgalmazott három „igen”-nel kiegészíteni (igen a forrásokhoz való jobb hozzáférésre, igen az eszközök jobb koordinációjára, igen az új ötletekre). A felek ezenkívül a koordináció módozatait is górcső alá veszik, illetve áttekintik, hogy az elérhető pénzeket hogyan tudják a leghatékonyabban felhasználni.
A közös sajtótájékoztatón Johannes Hahn ismételten kiemelte, hogy a Duna-stratégiára saját forás külön nincs, ugyanakkor a strukturális és kohéziós alapokban vannak olyan pénzek, melyek még nem kerültek felhasználásra. A Bizottság számításai szerint a 2013-ig tartó költségvetési időszakra a jelenlegi strukturális alapokból 100 milliárd euró áll a makrorégió rendelkezésére. „Ha ennek csak a tizedét maradékpénznek tekintjük, már akkor is óriási lehetőségek állnak előttünk” – húzta alá a biztos.
A koordinátorok előtt tartott beszédében Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is arról beszélt, hogy egyes becslések szerint a strukturális forrásokból 10-30 milliárd euró elköltetlen maradhat, és így „a hasznos cél érdekében akár teljes mértékben felhasználhatóvá válnak”. Emellett a stratégia lehetővé teszi azt is, hogy olyan nagymértékű közös projektek induljanak el, melyek finanszírozásában már a nemzetközi pénzügyi intézetek (pl.: az Európai Beruházási Bank) is szerepet vállalhatnak.
Johannes Hahn nyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy gyakorlatilag már ősszel megkezdődik a következő, 2013 utáni pénzügyi periódus tartalmi előkészítése, éppen ezért a koordinátorok feladata és felelőssége az is, hogy tevékenységük során, a közös kezdeményezések kialakításakor már ezt is szem előtt tartsák. A koordinátorok egyébként nem saját országaik képviselőiként lépnek fel, hanem a régió egészének érdekeit kell szem előtt tartaniuk.
A Bizottság regionális politikáért felelős tagja fontosnak nevezte, hogy a mostani lendületből ne veszítsenek, miként azt is, hogy „ambiciózus és realisztikus” célokat fogalmazzanak meg. Johannes Hahn úgy vélte: a makrorégió vonzerejét növelni kell, és az itt élő embereknek olyan perspektívát kell nyújtani, hogy ne akarják elhagyni hazájukat. A Bizottság nevében ismételten felajánlotta segítségét, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a felelősség a résztvevő államok kormányaié.
Völner Pál a koordinátorok és kapcsolattartók előtt tartott beszédében kiemelte, hogy a stratégia elősegíti a határokon átnyúló projektek megvalósulását, emellett hozzájárul a régió gazdasági fellendüléséhez, új munkahelyek teremtéséhez. Fontos szempont az energiakapcsolatok megteremtése, a Duna „zöld folyosóvá” tétele („A gazdasági növekedésnek a zöld gazdaságfejlesztés útját kell járnia.”), a határokon átnyúló közösségi és tömegközlekedés fejlesztése, valamint – a közlekedési módozatok jobb koordinálása érdekében – az információs rendszerek jobb működtetése, valamint intelligens forgalomirányítási rendszerek kialakítása.
„A TEN-T-projektek felülvizsgálatánál azokat a projekteket támogatjuk, melyek az egész régió érdekét szolgálják” – mutatott rá Völner Pál. Az államtitkár mindezeken túl kiemelte az észak-déli energiaösszeköttetések fontosságát, és közölte: Magyarország azt javasolja, hogy a stratégia keretein belül hozzanak létre egy közép-európai hajóépítő klasztert. A stratégia végrehajtása szempontjából Johannes Hahn fontosnak nevezte még, hogy biztonságot teremtsenek a régióban, hiszen ez előfeltétele a későbbi beruházásoknak.