Európa feltalálóit díjazták Budapesten2011. május 22.
Modern implantátumtechnológia, nagy stabilitású beton, ultraibolya sugárzással történő víztisztítás – csak néhány azon találmányok közül, melyek alkotóit Európai Feltalálói Díjjal jutalmazta az Európai Szabadalmi Hivatal. Az elismeréséket Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián adták át.
Több kategóriában osztott ki Európai Feltalálói Díjat az Európai Szabadalmi Hivatal a magyar elnökséggel és az Európai Bizottsággal együttműködésben. Benoit Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke úgy fogalmazott: feltétlenül díjat érdemel a feltalálói zseni, mert hozzájárul a gazdasági növekedéshez és munkahelyek teremtéséhez is.
A díjazottak kiválasztásánál éppen ezért fontos szempont volt a találmány gazdasági és társadalmi hatása egyaránt. Az idei zsűri tagja volt egyébként mások mellett Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke és Rubik Ernő, az iparművészet és formatervezés professzora is.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökség az „Erős Európa” szlogent tűzte zászlajára, ennek megteremtéséhez azonban erős gazdaság és vállalkozások kellenek. A magyar államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban világviszonylatban próbáljuk meg az EU versenyelőnyét megteremteni, a jelenlegi széttöredezett rendszer ugyanakkor globális szinten hátráltatja az EU versenyképességét.
Vincent Van Quickenborne, a vállalatokért és az adminisztratív együttműködésért felelős belga miniszter ugyancsak fontos szempontnak nevezte, hogy a feltalálók hatékony védelemben részesüljenek. Szerinte az egységes szabadalmi rendszer kialakítása ehhez megfelelő keretet biztosítana, ráadásul úgy, hogy még a költségek is csökkennének. Battistelli ezt megerősítendő kiemelte, hogy az új rendszer – melynek keretein belül úgymond egy menetben le lehet majd védeni egy találmányt – körülbelül 70 százalékos megtakarítást eredményez a mai árakhoz képest. Van Quickenborne a szabadalmi rendszer kialakítását sokáig hátráltató nyelvi problémák megoldására utalva emlékeztetett arra, hogy Olaszország és Spanyolország egyelőre nem csatlakozott a megerősített együttműködéshez.
A díjazottak
A svéd Per-Ingvar Branemark („Életmű”) egy olyan, a fogorvosok körében ma már szabványos implantátumtechnológia kifejlesztéséért kapta az elismerést, amely stabil kapcsolatot hoz létre az implantátum és a csont között.
A belga Ann Lambrechts („Ipar”) találmánya, amely javította a vasbetonszerkezetek hajlítási szilárdságát, egyebek között olyan látványos új létesítmény megvalósítását tette lehetővé, mint a Gotthárd-alagút. Belga nyertese van a „Kutatás” kategóriának is: Christine van Broeckhoven nevéhez egy, az Alzheimer-kórt okozó gének azonosítására kifejlesztett úttörő módszer fűződik.
A dán Jens Dall Bentzen („KKV”) egy olyan környezetbarát, alacsony kibocsátású kemence kifejlesztéséért kapta az elismerést, amely az akár 60 százalék nedvességtartalmú bioüzemanyagok elégetésére is alkalmas. Az „Európán kívüli országok” kategóriájában Ashok Gadgil és Vikas Garud taroltak: az általuk kifejlesztett UV-sugaras fertőtlenítő eszköz ezer liter víz óránkénti fertőtlenítéséhez csupán egy 40 wattos izzót használ fel.
Magyar jelölt
A díjra jelöltek között („KKV” kategóriában) volt egy magyar is: Molnár Béla és csapata egy olyan virtuális 3D mikroszkópot fejlesztett ki, amely lehetőséget kínál az orvosoknak arra, hogy a beszkennelt szövetminta alapján gyors diagnózist állítsanak fel.