Stabil európai gazdaság kell a sikeres regionális politikához: előrejelzés az európai gazdaságról2011. május 22.
A pénzpiaci feszültségek ellenére stabil az európai gazdaság. Az euróövezeti perifériát leszámítva gyorsan zajlik az államháztartási konszolidáció az EU-ban – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéséből. A tavaszi prognózis idén az Unió egészében 1,8 százalékos növekedéssel számol; folytatódik a kilábalás a válságból. Az euróövezeti periféria nehéz helyzetben van, de a többi ország teljesítménye a fenntartható fejlődés irányába mutat.
Legfrissebb előrejelzésében a múlt őszinél valamivel nagyobb GDP-növekedést jelez előre az Európai Bizottság: az EU számára 2011-re 1,8, míg 2012-re 1,9 százalékos bővülési ütemet vetít előre Brüsszel. Az euróövezetben idén 1,5, jövőre 2 százalékos GDP-növekedés várható. A Bizottság értékelése szerint a válságból való kilábalás folytatódik. A javuló tendencia részben a globális kilátások, részben pedig az EU-n belüli üzleti bizalom erősödésének az eredménye.
A gazdasági növekedés összetevői közül a beruházások üteme valószínűleg felgyorsul ebben az évben, és valamelyest felfelé módosították a nettó exportnövekedést is. Az építőipar viszont az Unió egészében továbbra is lejtmenetben marad. A magánfogyasztás ebben az évben már valamelyest nő, és aztán a következő években további bővülés várható ezen a téren. A tagállamok fiskális konszolidációja, valamint a háztartások és a vállalatok kockázatkerülése egyelőre megakadályozza a magánfogyasztás gyors felfutását. A Bizottság prognózisa szerint amint nő a magánfogyasztás, úgy válik a növekedés egyre inkább önfenntartóvá.
A tagállamok közötti bontásban elég nagy különbségek látszanak. Idén csak Görögország és Portugália gazdasága zsugorodik (3,5, illetve 2,2 százalék), jövőre azonban már csak Portugáliában lesz recesszió a 27-ek közül. Németország továbbra is jól teljesít (2,6 százalékos növekedés várható az idén), de számos kisebb, főleg közép- és kelet-európai ország is az élbolyban található. Idetartoznak például Szlovákia és a balti államok is, amelyek mind 3 százalék felett növekszenek az idén. A csúcstartó a Bizottság szerint Litvánia lesz 5 százalékkal.
Az inflációt az idén az EU-ban 3, míg az euróövezetben 2,5 százalékosra becsülik; jövőre pedig 2, illetve 1,8 százalékra csökken az árszínvonal-emelkedés üteme. Az energia- és a nyersanyagárak alakulása felfelé, a csak lassan helyreálló kereslet pedig lefelé nyomja az áremelkedést.
A munkaerőpiaci helyzet valamelyest javulni fog az elkövetkező időszakban, és az Unióban 2012-re már éppen 9 százalék alá csökken. A tagállamok közötti eredmények itt is nagy szórást mutatnak. Hollandiában és Ausztriában 4-5, míg Spanyolországban és a balti államokban 17-21 százalékos a növekedés. A foglalkoztatottság ugyanakkor a teljes EU-ban nőtt 2010-ben, mivel a munkaerőpiaci helyzet – az ipart és az építőipart leszámítva – mindenhol javult. Válság után először a gazdaság növekszik, a munkahelyek csak egy következő fázisban jönnek létre – ez történik az Unióban is, de – teszi hozzá a Bizottság jelentése – szerény javulás már idén is lesz a munkaerőpiacon.
A tagállamok költségvetési konszolidációja folytatódik, jövőre a tagállamok átlagos GDP-arányos államháztartási hiánya a tavalyi 6,5 százalékról az idén 4,8 százalékra csökken, jövőre pedig 3,8 százalékra mérséklődik, vagyis lassan megközelíti a maastrichti szintet. A konszolidáció valamelyest gyorsabb, mint azt az őszi prognózis előrevetítette. Tagállamonként persze nagy különbségek várhatók: az euróövezet perifériáján található a legmagasabb deficittel küzdő országok. Az államadósság növekvő pályára állt; idén a tavalyi 80 százalékról 82 százalékra, míg jövőre még tovább, 83 százalékra nő a közszféra eladósodottsága az EU-ban.
A közel-keleti és észak-afrikai politikai fejlemények, valamint a japán földrengés és cunami hatásai növelik a bizonytalanságot, és az inflációt felfelé, a gazdasági növekedést pedig lefelé korrigálhatják. Az államkötvények piacán továbbra is törékeny a helyzet, ami szintén negatívan hathat az EU gazdaságára.
Felfelé módosíthatja viszont a mostani előrejelzést az, ha a globális és a feltörekvő piacokon megfigyelhető növekedés nagyobb a vártnál, így az EU exportja tovább nőhet. Szintén pozitív továbbgyűrűző hatásai lehetnek a robosztus német növekedésnek, valamint annak, ha viszonylag gyorsan áll helyre az export és a belső kereslet közötti növekedési „egyensúly”. A Bizottság szerint összességében többségben vannak a jelenlegi prognózistól pesszimistább irányba eltérő kockázatok.