A szellemi tulajdon védelme az internetre hangolva 2011. június 1.
Az uniós gazdaság számára alapvető fontosságú, hogy a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelemben részesüljenek. A Bizottság szerint ez az egyik oka annak, hogy most úgy döntött, korszerűsíti és az elmúlt évek – elsősorban internetes – változásaihoz igazítja az erre vonatkozó szabályozást.
A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogi keret megváltoztatását célozza az új bizottsági átfogó stratégia. Az Európai Bizottság szerint nemcsak a szabályozást magát kell korszerűsíteni, de egyúttal lehetővé kell tenni azt is, hogy a beruházók, az alkotók, a fogyasztók mind-mind alkalmazkodni tudjanak az elmúlt évek megváltozott viszonyaihoz.
„A szellemi tulajdonjogok megfelelő szintű védelmének biztosítása az egységes piacon alapvető fontosságú Európa gazdasága számára” – hangoztatta Michel Barnier belsőpiaci biztos, aki arra is felhívta a figyelmet: ha ezt a védelmet nem tudják garantálni, akkor az innovációs beruházások el fognak maradni.
A biztos mindemellett azonban fontosnak nevezte azt is, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek a kulturális tartalmakhoz. A Bizottság célja tehát nem más, minthogy a megfelelő egyensúlyt megteremtsen ezen két célkitűzés között.
„Senki sem fog az innovációba beruházni, ha a jogokat nem védjük meg. Másrészről a fogyasztóknak és felhasználóknak hozzáférést kell biztosítani a kulturális tartalmakhoz – például az online elérhető zenékhez –, ahhoz, hogy mind az új üzleti modellek, mind a kulturális sokszínűség virágozhassanak. Célunk ma az, hogy e két célkitűzés közötti helyes egyensúlyt a szellemi tulajdon-jogok minden vetületében megtaláljuk. A szellemi tulajdon európai keretét úgy kell átalakítanunk, hogy az lehetőségeket teremtsen a vállalatok és az állampolgárok számára, továbbá megfeleljen az online világ és az ötletek globális versenye diktálta követelményeknek.” - nyilatkozta Michel Barnier.
A közzétett stratégia rövid- és hosszú távú célkitűzéseket fogalmaz meg számos szakterületen. A Bizottság így például emlékeztetett arra, hogy az egységes szabadalmi oltalom ügyében – megerősített együttműködés keretében – még a múlt hónapban két jogalkotási javaslatból álló csomagot mutatott be. Az Európai Bíróság márciusi döntését figyelembe véve jelenleg is zajlik a szabadalmi bíróság létrehozásának előkészítése.
Noha a védjegyek bejegyzését már közel húsz éve harmonizálták a tagállamokban, ráadásul tizenöt éve létezik már közösségi védjegy is, a Bizottság most elérkezettnek látta az időt, hogy egyszerűbbé tegyék és hatékonyabbá alakítsák át a bejegyzési rendszereket. A testület várhatóan még az idén bemutatja azokat a javaslatait, melyek mind uniós, mind pedig tagállami szinten korszerűsítenék a védjegyrendszert.
Miközben az uniós jog szerint az olyan mezőgazdasági termékek, mint a feta-sajt vagy a pármai sonka a földrajzi jelzés miatt oltalomban részesülnek, addig az olyan nem agrártermékek előállítói, mint a carrarai márvány vagy a Solingen-kések, nem számíthatnak hasonló védelemre. Emiatt azonban egyenlőtlen feltételek alakulnak ki az egységes piacon, éppen ezért a Bizottság úgy döntött, hogy alaposan górcső alá veszi a tagállamok jelenlegi szabályozását, valamint mérlegeli azt is, hogy milyen lehetséges gazdasági hatása lenne, ha a földrajzi jelzések rendszerét kiterjesztenék a nem agrártermékekre is. Az értékelés eredményétől függően a Bizottság a későbbiekben jogalkotási javaslatot is tehet majd.
Az év második felében a Bizottság várhatóan javaslatot tesz egy olyan jogi keretre, amely a szerzői jogok több területre érvényes és hatékony kezelését tenné lehetővé (mindenekelőtt a zeneiparban), és közös szabályokat szorgalmaz a bevételek elosztásáról is. A testület emellett konzultációt kezdeményez az audiovizuális művek internetes terjesztéséről. A Bizottság továbbá javaslatot tett az úgynevezett gazdátlan művek digitalizálására is (ezek azok a művek, melyeknél a jogosultak neve vagy holléte nem ismert).
A testület nem győzi hangsúlyozni, hogy a hamisítás és a kalózkodás mekkora fenyegetést jelent a gazdaságra nézve. A kreatív ágazat számításai szerint az európai zene- mozi-, tévé- és szoftveripar csak 2008-ban 185 ezer munkahelyet veszített, és több mint 10 milliárd euró bevételt bukott a kalózkodás miatt. A Bizottság várhatóan 2012 tavaszán tesz majd javaslatot a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló direktíva felülvizsgálatára.
A szellemi tulajdonjogok érvényesítésében a vámhatóságoknak kiemelt szerep jut. Csak 2009-ben a hatóságok 40 ezer gyanús szállítmányt (összesen 118 millió árut) tartóztattak fel. A Bizottság most egy olyan új vámszabályozásra tett javaslatot, amely ezen a téren tovább erősítené a fellépést szabályozó jogi keretet.
Európa vezető info-kommunikációs szervezetei (Cable Europe, ECTA, ETNO, EuroISPA, GSMA Europe) közös közleményben üdvözölték a Bizottság elképzeléseit; szerintük ahhoz, hogy egy valódi és versenyképes digitális egységes piac alakulhasson ki, a hagyományos üzleti modelleknek sürgősen alkalmazkodniuk kell az online környezethez. A szervezetek ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot például amiatt, hogy a Bizottság növelné az internetszolgáltatók szerepét az illegális letöltések megelőzésében. Támogatták azonban, hogy a jogosultak megfelelő díjazása és a jogsértő tevékenységek elleni küzdelem érdekében nagyobb hangsúlyt helyezzenek a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatására.
Marielle Gallo (néppárti, francia) EP-képviselő (aki a jogi ügyek bizottságában a szerzői jogokkal foglalkozó munkacsoportot vezeti) üdvözölte a Bizottság átfogó megközelítését. „A gazdasági növekedéshez olyan jogi keretre van szükség, amely biztosítja a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmét” – mutatott rá közleményében a képviselő, aki a jövőbeni feladatok közül kiemelte mások mellett az egységes szabadalom létrehozását és az uniós védjegy korszerűsítését.