Megosztja a köztes régiós kategória a képviselőket2011. június 1.
Az EP szakbizottsága támogatta, hogy a jövőben egy új, köztes finanszírozási kategória hozzanak létre azon régiók számára, ahol a GDP az uniós átlag 75-90 százaléka között alakul. A képviselők azonban korántsem voltak egységesek.
Nem volt teljes egyetértés az EP regionális politikáért felelős bizottságában arról, hogy a jövőben bevezessenek-e egy új köztes finanszírozási kategóriát azon régiók számára, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százaléka között mozog – avagy sem.
Az Agence Europe szerint az új köztes kategóriába jelenleg 51 régió sorolható be. A potenciálisan érintett régiók között akad francia (10 régió), brit (9), német (9), görög (6), belga, olasz, spanyol (4-4), osztrák, finn, máltai, lengyel és portugál (1-1).
A 2013 utáni kohéziós politikai stratégiáról szóló jelentésében a raportőr, a német, néppárti Markus Pieper még kimondottan ellenezte az új besorolást. Az eredeti verzió szerint ugyanis az új támogatási kategória szembemenne a kohéziós politika bevált elveivel (a leggyengébb támogatása, a gazdagabb régiókban rejlő lehetőségek összekapcsolása egy horizontális megközelítésben), éppen ezért nemet mondott a köztes kategória bevezetésére.
Csakhogy egy kompromisszumos módosításnak köszönhetően ez az ellenkezés először fenntartásokba ment át, végül pedig egy újabb módosítás eredményeként a szöveg már kimondottan javasolta a köztes kategória bevezetését. Ezt a végső módosított verziót csütörtökön 27-18 arányban szavazták meg a szakbizottság tagjai.
Egy nappal a voksolás előtt Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős parlamenti bizottság elnöke is elismerte, hogy a legnagyobb vita éppen ezen új kategória létrehozása miatt alakult ki a képviselők között. Az Agence Europe összeállítása szerint a lengyel származású politikus a képviselők dilemmájáról is szólva a következőket nyilatkozta: „ (…) három regionális kategóriát akarunk. A polgárok ugyanakkor attól tartanak, hogy ha belevágunk ebbe a dologba, akkor az már mindig így lesz. Ez azonban nem igaz, hiszen ez (a felosztás) csak a 2020-ig tartó időszakra szólna”.
Az új rendszer létrehozásának ötletét már tavaly novemberben felvetette a Bizottság a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentésében, Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos pedig februárban az Európai Parlamentben beszélt róla. A biztos akkor egyebek között egy tisztességesebb, kiegyensúlyozottabb és átláthatóbb rendszer kialakításával indokolta az új kategória bevezetését.
A Bizottság elképzelései szerint az úgynevezett versenyképességi régiók és a konvergencia régiók közé beékelnék a köztes, harmadik kategóriát. Konvergencia régió alatt azokat a térségeket értjük, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Az új csoportba így azok a régiók kerülnének, melyek nem érik el a versenyképességi régiók szintjét, ám annyira nem szegények, hogy a konvergencia régiók közé tartozzanak.
Közben áprilisban a Régiók Bizottsága is letette voksát a köztes kategória kialakítása mellett. A testület szerint a módosítás garantálná a régiókkal szembeni egyenlő bánásmódot. A Régiók Bizottsága szükségesnek nevezte, hogy figyelembe vegyék azon régiók nehézségeit, melyek 2013-tól – első alkalommal – nem lesznek jogosultak arra, hogy a konvergencia-csoportba kerüljenek, de azokét is, melyek bár a jelenlegi programozási időszakban jogosultak a versenyképességi besorolásra, ám továbbra is nagy nehézséget jelent számukra például az EU2020 célkitűzéseinek megvalósítása.
Az EP politikai kihívásokkal foglalkozó különbizottsága, amely a 2013 utáni kihívásokról és forrásokról fogadott el jelentést ugyanaznap, szintén lándzsát tört egy köztes régiós kategória kialakítása mellett. Eszerint az új kategória a strukturális alapok jelenlegi úgynevezett phasing-in és phasing-out átmeneti rendszerét váltaná fel, mely a konvergencia-besorolást maguk mögött hagyó régióknak nyújt támogatást.
A szakbizottság szerint az új felosztás lehetővé teszi majd azt is, hogy az azonos GDP-vel rendelkező régiókat egyenlő elbánásban részesítsék. Jelenleg ugyanis egy olyan régió, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 77 százaléka, és amely korábban jogosult volt arra, hogy a konvergencia célkitűzés támogatásaiból részesüljön, több pénzre számíthat, mint az a olyan régió, amelynek GDP-je ugyancsak 77 százalék, de soha nem kapott a konvergencia célkitűzés támogatásaiból.
A regionális politikáért felelős bizottság által elfogadott jelentés általánosságban fontosnak tartja, hogy a kohéziós politika valamennyi régióra kiterjedjen, mint ahogy azt is, hogy megtartsák a különösen hátrányos helyzetben lévő régiók (mint a legkülső régiók, a rendkívül gyéren lakott régiók, a szigetek és a hegyvidéki régiók) számára biztosított különleges támogatási preferenciákat.
A dokumentum mindemellett növelné a határon átnyúló együttműködésre szánt összegeket is: a kohéziós büdzsében jelenleg erre a célra elkülönített 2,5 százalékot a 2013 utáni időszakban 7 százalékra tornászná fel. A szakbizottság által elfogadott verzió szigorúbban lépne fel azokkal szemben, akik megsértik az EU stabilitási kritériumait, és komoly szabálytalanságokat követnek el a strukturális támogatások felhasználásánál – esetükben a kifizetések felfüggesztését javasolják a képviselők.
A jelentésről várhatóan június végén szavaz az EP plenárisa.