Az adminisztratív terhek lebontását célozta meg az EU2011. június 2.
Csökkenhetnek a jövőben a néhány főt foglalkoztató vállalkozások adminisztratív terhei – erről állapodtak meg az uniós versenyképességért felelős miniszterek. A tagországok az ülésen azonban nem jutottak kompromisszumra az európai részvénytársaság cégforma megalakításáról.
Évente összesen 3 milliárd eurós megtakarítást vár a belső piaci EU-biztos az Európai Unióban működő mikrovállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésétől. A tárcavezetők jóváhagyták azt a jogszabály-módosítást, amely jelentősen egyszerűsítené a mindössze néhány főt foglalkoztató cégek pénzügyi beszámolási kötelezettségeit.
A módosítás szerint azok a cégek mentesülnének az éves pénzügyi beszámoló készítése alól, amelyek éves számviteli mérlege 500 ezer euró alatt marad, a nettó forgalma nem éri el az egymillió eurót, és az adott pénzügyi évben körülbelül 10 munkavállalót foglalkoztatott. A többi jelentési kötelezettség „a minimálisan szükségesre szorul” – olvasható az elfogadott következtetésekben.
Az ülést elnöklő Cséfalvay Zoltán szerint a tagállami egyezség után jelentősen csökkenhetnek a mikrocégek adminisztratív terhei. A Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára azt mondta, a magyar elnökség javaslata alapján megszületett kompromisszum jó irányba mutat, „mostantól a mikrovállalkozásoknak, legyen szó akár a sarki pékségről, szépségszalonról, vagy akár egy szerelőműhelyről, nem kell ugyanúgy könyvelniük, mint ahogy a nagyvállalatoknak”.
Michel Barnier EU-biztos a közleményében azt írta, a mikrocégeknek a jövőben mindössze egyszer kell majd számot adniuk a forgalmukról, mégpedig a mérleg közlésekor. A francia politikus szerint így ezek a vállalkozások több energiát fordíthatnak a fő tevékenységükre, és betölthetik a mostanában nekik szánt szerepet: segíteni az európai gazdaságot kilábalni a válságból.
Nem jutottak viszont dűlőre a tagállamok az európai részvénytársaság bevezetésének részleteiről. Az Európai Bizottság elképzelései szerint az EU-cégforma jelentős adminisztratív könnyítést jelentene azoknak a vállalkozásoknak, amelyek több uniós országban is működnek. Az elnökségi kompromisszumos javaslattal nem értett egyet Svédország és Németország, így nem született meg a politikai megállapodás.
Három vitás pont van a kérdésben: lehessen-e külön országban az európai részvénytársaság igazgatási központja és a székhelye; mekkora legyen ezeknek a cégeknek a kötelező minimum alaptőkéje; hogyan teremtsenek átjárhatóságot a tagállamonként nagyon különböző dolgozói érdekképviseleti rendszerek között. A Tanács ugyancsak a június 27-i rendkívüli miniszteri ülésen tenne pontot a jogszabályra.