NFÜ Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Elérhetőségek

Írjon nekünk:
http://www.nfu.hu/eugyfelszolgalat
Infovonal: 06 40 638-638 Telefonos menürendszer

small counter placeholder

Lengyel prioritások: növekedés, biztonság és bővítés2011. június 2.

Kilencven százalék esélyt ad a lengyel EU-nagykövet annak, hogy még az év végéig alá lehet írni a csatlakozási szerződést Horvátországgal. Jan Tombinski bemutatta a július 1-től hivatalba lépő lengyel soros elnökség programját, célul tűzve ki a gazdasági növekedés felgyorsítását, a biztonság fokozását és Európa kapuinak szélesebbre tárását. Gazdasági növekedés, biztonság, nyitott Európa – ezen a három pilléren nyugszik a július elsejétől hivatalba lépő lengyel soros EU-elnökség programja. Lengyelország EU-nagykövete, Jan Tombinski méltatta a magyar diplomácia erőfeszítéseit, és azt mondta, „nagyon szurkolunk a magyaroknak, hogy még a hátralévő négy hétben minél több mindent érjenek el”.

1. Gazdaság

Az elmúlt három évben megkerülhetetlen volt az elnökség számára a gazdasági válságra készülő átfogó válasz jogalkotási menedzselése. Így lesz ez a lengyel ciklus idején is, amely alatt Lengyelország főként a kiaknázatlan potenciál hasznosítására koncentrál majd. A nagykövet szerint óriási tartalékok rejlenek még az európai gazdaságban, így az egységes piacban és a humán erőforrásokban is.
 
A gazdasági kormányzást megerősítő hatos jogszabálycsomagról Jan Tombinski azt mondta, reményei szerint még a magyar elnökség alatt megszülethet a megállapodás a Tanács és az Európai Parlament között a hat jogszabályról, minek következtében felállhat egy olyan jogi keretrendszer, amely megakadályozhatja a jövőbeni gazdasági krízisek kialakulását.
 
A lengyel nagykövet hosszasan érvelt a schengeni belső határok visszaállítása ellen. Jan Tombinski szerint senki nem gondol bele ennek költségvonzatába. Szerinte hatalmas összegbe kerülne a cégeknek, és az állampolgároknak is, ha nem élvezhetnék tovább a személyek, áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását.
 
Ugyancsak kiemelt célja Lengyelországnak az energiaellátás biztonságának növelése, és a minél nagyobb forrásmegosztás. Jan Tombinski azt mondta, az Európai Uniónak nincs érdemi befolyása a beérkező energia forrására, „még mindig másoktól függünk” – mondta a nagykövet.
 
Megjegyezte ugyanakkor, hogy Lengyelország szénfüggősége nagy, de az energiaigényt a saját forrásaiból fedezi. „Lehet, hogy nem a legkörnyezetbarátabb technológiáról van szó, de legalább nem függünk másoktól, miénk a szén” – fogalmazott a lengyel diplomata, hozzátéve, hogy ez is egyfajta biztonságot jelent. Földgáz tekintetében már más a helyzet. Litvánia, Magyarország, és Szlovákia után Lengyelország az Oroszországnak leginkább kiszolgáltatott EU-tagállam – jegyezte meg Jan Tombinski.
 
A nagykövet megrótta a nyugat-európai tagországokat, amelyek az elmúlt években csak növelték a széndioxid-kibocsátásukat. „Az eddigi európai uniós kibocsátás-csökkentési eredmények a közép-európai országoknak köszönhetők” – jegyezte meg Jan Tombinski.
 
2. Biztonságosabb Európa

Lengyelország az elnökségi félévében nagy hangsúlyt kíván helyezni Európa biztonságosabbá tételére. Mint a nagyköveti prezentációból kiderült, az energiaellátás biztonsága mellett a pénzügyi, a katonai és az élelmiszerbiztonságra fog fókuszálni Varsó.
 
Elmondta, Lengyelország ugyan nem eurózóna tagország, ettől függetlenül részt vesz az euróstabilitási paktumban, amelynek több elemét (alkotmányos adósságkorlát, közkiadások növekedésének korlátozása) már régóta alkalmazza a kormány. A katonai biztonságot az EU és a NATO jobb együttműködésével képzeli el a leendő elnökség, sőt, Lengyelország előállt az európai hadsereg gondolatával is, szerinte ugyanis nem ad-hoc módon összeállított csapatoknak kellene küldetést vállalniuk, hanem állandó harci alakulatokat kellene létrehozni.
 
3. Nyitott Európa

A lengyel elnökség elkötelezett a további uniós bővítés mellett. Lengyelország úgy számol, hogy még a magyar elnökség idején le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, annak viszont 90 százalék esélyt adott, hogy az ő ciklusuk alatt, azaz még 2011-ben alá is lehet írni a horvát csatlakozási szerződést.
A további célkitűzések között említette a nagykövet Szerbia tagjelölti státuszának megadását még az év végéig, valamint hogy ugyancsak a lengyel elnökség alatt induljanak meg a csatlakozási tárgyalások a már régóta tagjelölt Macedóniával. Skopje EU-közeledését szinte kizárólag a görögökkel folytatott névvita blokkolja, ami miatt Jan Tombinski is következetesen egykori jugoszláv tagköztársaságnak (Former Yugoslavian Republic of Macedonia) nevezte a balkáni országot.
A Nyitott Európa fejezeten belül Lengyelország főként a Keleti Partnerség fejlesztésére koncentrálna. Az EU, valamint a keleti szomszédságpolitika hat tagországának részvételével szeptember végén rendezi a lengyel elnökség a magyarokkal együtt Varsóban a Keleti Partnerségi Csúcstalálkozót. A cél a keleti országok stabilizálása. A nagykövet szerint az EU is profitálhatna a szorosabb keleti kapcsolatokból. Elképzelései szerint a kaukázusi országok az energia-, Ukrajna pedig az élelmiszerellátás területén lehetne az Európai Unió nagy segítségére. Jan Tombinski azt mondta, nem szabad egyformán kezelni a keleti és a déli szomszédságot. „Míg a déli partnerség országai Európa szomszédai, addig a keletiek az Európai Unió európai szomszédai” – fejtette ki a nagykövet.
 
A kohéziós politika kapcsán Jan Tombinski üzent a nettó befizető országoknak is, amelyek az uniós költségvetés növelését korlátoznák, illetve szerinte nem látják a kohéziós politika fontosságát. „Németország például a Lengyelországban működő német cégek révén a 60 százalékát kapja vissza annak a pénznek, amelyet a német befizetésekből Lengyelország kap” – mondta a lengyel diplomata.
 
Kérdésre válaszolva Jan Tombinski beszélt a romastratégiáról is, amelyről már május közepén megszületett a döntés a Tanácsban. A nagykövet szerint a romák Európa sokszínűségéhez járulnak hozzá. „A XIII. század óta Európában élnek. Ha bűncselekményt követnek el, azt ki kell vizsgálni, de önmagában az életformájuk miatt nem lehet őket bírálni” – mondta a lengyel kormány brüsszeli képviselője.

Összefoglalásként a lengyel elnökségi prioritások:
- Gazdaság - a kihasználatlan potenciálok kiaknázása;
- Biztonság - euróstabilitási paktum, európai hadsereg, élelmiszerbiztonság;
- Nyitott Európa - Horvátország csatlakozási szerződésének aláírása, Szerbiának tagjelölti státusz, Macedónia tárgyalásainak megkezdése.