A magyar szélessávú lefedettség elmarad az uniós átlagtól 2011. június 2.
A digitális menetrend 101 intézkedésének végrehajtása összességében jól halad – így summázta az elmúlt egy év eredményeit a Bizottság. A testület szerint azonban még van mit javítani.
Pozitívan nyilatkozott a digitális menetrend végrehajtásának első évéről az Európai Bizottság, igaz, vannak olyan területek, ahol – a testület megfogalmazása szerint – az előrehaladás kiábrándító.
A Bizottság az eredmények között tartja számon, hogy az uniós polgárok 65 százaléka rendszeres internethasználónak számít (2015-ig 75 százalék elérése a cél). Ez az arány 2009-ben még 60,5 százalék volt. Nem meglepő talán, hogy a leginkább a magas végzettséggel rendelkező fiatalok azok, akik a legtöbbször használják a netet (88-100%). A legnagyobb kihívás egyébként éppen az, hogy azokat, akik soha nem használják az internetet, rávegyék erre. Ők rendszerint az érdeklődés és a képességek hiányával, illetve a költségekkel magyarázzák, hogy miért maradnak távol az internet világától.
A hátrányos helyzetű csoportok esetében (például az alacsony képzettségűek és az idősek) ugyanakkor valamelyest bővült az internethasználók köre: 42 százalékról 48 százalékra. Ezzel elérhető közelségbe került a 2015-re kitűzött 60 százalékos cél. Egyre többen vannak olyanok, akik az olyan mindennapi tevékenységeket, mint a banki ügyintézés vagy a hírek olvasása, online végzik.
Magyarországon a rendszeres internetezők aránya nagyjából megfelel az uniós átlagnak. Miközben az interneten elérhető szolgáltatások száma is nagyjából az EU-átlag körül alakul, addig elmondható, hogy a lakosság az uniós átlagnál nagyobb arányban olvas híreket, tölt fel saját készítésű tartalmat, kutat egészségügyi információk után az interneten, tölt le/hallgat/néz zenét vagy filmet. Mindeközben viszonylag kevesen vannak honfitársaink közül olyanok (egészen pontosan 18%), akik az interneten keresztül vásárolnak meg valamilyen árut vagy szolgáltatást, vagy intézik banki ügyeiket.
Mindeközben az EU állampolgárainak immár 40 százaléka vásárol az interneten, ide tartozik az összes internethasználó 57 százaléka. Az EU országai közül nyolcban a lakosságnak több mint fele vásárol az interneten. Az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat közben az állampolgárok 41 százaléka veszi igénybe, közülük minden második személy kitöltött űrlapokat küldött vissza online.
Az európaiak ötöde egyébként biztonsági okokból nem használja vásárlásra vagy üzleti ügyei intézésére az internetet. Az igazsághoz tartozik még az is, hogy bár az internethasználók 84 százaléka telepített valamilyen biztonsági eszközt (tűzfalat, vírusirtót) a gépére, negyedük nem frissíti azt rendszeresen.
Miközben az alapszintű szélessávú internetkapcsolat egyre több helyen, még egészen távoli vidékeken is elérhető, a nagy sebességű szélessávú internetkapcsolat kiépítése és elterjedése egyelőre viszont csupán néhány (többnyire városi) területre koncentrálódik. A Bizottság a tagállamokkal együtt dolgozik annak a stratégiának a végrehajtásán, melynek révén 2013-ra minden európait alapszintű, 2020-ra pedig nagy gyors szélessávú internetkapcsolattal kell ellátni.
Az országspecifikus információkból kiderül, hogy Magyarországon a szélessávú lefedettség bár tovább nőtt az elmúlt időszakban (és januárban elérte a 20,6 százalékot), ám ez még mindig alatta marad az uniós átlagnak (26,6 százalék).
A határokon átnyúló e-kereskedelem területén a Bizottság értékelése szerint még lenne mit javítani, hiszen míg a kitűzött cél szerint 2015-re az állampolgárok 20 százalékának kellene határokon átnyúlóan vásárolnia az interneten, addig tavaly ez az arány 8,8 százalékot ért el.
Ezzel egyidejűleg a kis- és középvállalkozások 26 százaléka vásárol elektronikusan, ami növekvő aránynak számít, ugyanakkor a kkv-knak mindössze 13 százaléka értékesít az interneten (ez 2 százalékpontos emelkedés az előző évhez képest).
A Bizottság megállapításai szerint a roaming-tarifák 1,5 eurócenttel csökkentek 2010-ben, de még mindig több mint háromszor magasabbak, mint a belföldi hívások díjai. A digitális menetrendben megfogalmazott cél szerint a belföldi és az EU-n belüli roaminghívások díjai közötti különbséget 2015-re nulla közelébe kellene csökkenteni.
Mindeközben a közkiadásból finanszírozott kutatás-fejlesztési beruházások terén sincs túl sok dicsekednivaló: a kedden közzétett adatok szerint a közkiadások összege nem haladta meg az előző évi 5,7 milliárd euró bázisértéket. Így évente 6 százalékos növelésre lesz szükség a 2020-ra kitűzött 11 milliárd euró eléréséhez, ami a kiadások megkétszerezésének felel meg.
A digitális menetrend 101 intézkedésének végrehajtása a Bizottság szerint összességében jól halad. Az intézkedések közel 10 százaléka megvalósult, 80 százalékuk folyamatban van, és a maradék 10 százalék mutat lemaradást.
A domináns telekommunikációs cégeket tömörítő európai hálózat, az ETNO tagjai mindeközben arra hívták fel a figyelmet, hogy a növekvő adatforgalom és a szélessávot használó ügyfelek egyre nagyobb száma ellenére a távközlési cégeknek zsinórban a második évben csökken a bevételük, és hálózati beruházásaik mértéke is.
A szervezet szerint ahhoz, hogy a társadalom és a gazdaság is profitáljon a szélessávból, a Bizottságnak egyebek között lehetővé kellene tennie új üzleti modellek elterjedését, bátorítania kellene a nemzeti szabályozó hatóságokat abban, hogy sokkal célzottabb szabályozói megközelítést alkalmazzanak az új generációs hozzáférési hálózatok kapcsán, emellett pedig létre kellene hoznia a jogszerű internetes tartalmak valóban egységes piacát.