Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Egy új jogosultsági kategóriát hozna létre az Európai Parlament azon régiók számára, ahol egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százalékát teszi ki, „ezáltal elkerülve, hogy hasonló helyzetű régiók különböző elbírálás alá essenek”. A képviselők szerint ugyanis ezen régiókra már nem vonatkozik a konvergenciával kapcsolatos célkitűzés (konvergencia régió alatt azokat a térségeket értjük, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát – a szerk.), mások esetében pedig a válság vagy strukturális problémák akadályozzák a fejlődést.

Az EP által 506-48-101 arányban jóváhagyott jelentés szerint a jelenlegi úgynevezett phasing-in és phasing-out rendszert egy sokkal kiszámíthatóbb és kiegyensúlyozottabb strukturális támogatási rendszer váltaná fel. Az Agence Europe korábban arról írt, hogy az új köztes kategóriába nagyjából 51 régiót lehetne besorolni. A potenciálisan érintett régiók között akad francia (10 régió), brit (9), német (9), görög (6), belga, olasz, spanyol (4-4), osztrák, finn, máltai, lengyel és portugál (1-1).

A német, néppárti Markus Pieper által jegyzett jelentés szerint (amely egyébként nem jogalkotási állásfoglalásnak minősül) növelni kell a régióközi együttműködésre, elsősorban pedig a határokon átnyúló transzeurópai közlekedési és energiahálózatok támogatására fordított összegeket. Az EP mindemellett azt szeretné, ha a 2. célkitűzés („regionális versenyképesség és foglalkoztatás”) teljesítésére felhasználható forrásokat bizonyos uniós prioritások érdekében hívnák le. Ezek közé tartozik a kis- és közepes vállalkozások, a környezetbarát innováció, a helyi gazdaságok, az oktatás és képzés, az infrastruktúra, a fenntartható mobilitás, a megújuló energiaforrások és az energiaellátás, az erőforrás-hatékonyság és a társadalmi befogadás támogatása. A képviselők ezzel összefüggésben ugyanakkor fontosnak tartották kiemelni, hogy a stratégiákat kellő rugalmassággal alakítsák ki, lehetővé téve ezzel, hogy az egyes régiók problémáit és sajátosságait szem előtt tartsák.

Az EP szerint fontos szempont, hogy az Európai Szociális Alap továbbra is a kohéziós politika részét képezze, és elérhető legyen számos kis, helyi projekt számára. Az Európai Bizottságnak ugyanakkor csökkentenie kell a kisvállalkozások és a szervezetek bürokratikus terheit, melyek számára gyakran nehézségek okoz, hogy hozzáférjenek a strukturális alapokhoz. A képviselők mindezeken túl egyszerűsítenék a támogatások felhasználásának ellenőrzését: az EP így egyebek között „az egyszintű ellenőrzési eljárás alkalmazását” szorgalmazza. Ennek során a tagállamok ellenőriznék a projekteket, a Bizottság pedig a tagállamok ellenőrzési rendszereit felügyelné.

Markus Pieper szerint ugyanis a Bizottságnak jobban utána kellene néznie, hogy hova és hogyan költik el a strukturális alapok milliárdjait. „Az ellenőrzéseket azokra a területekre kell összpontosítani, ahol a múltban a legnagyobb problémák voltak” – húzta alá közleményében a képviselő.

A zöldpárti frakció tartózkodott a szavazáson, mivel tagjai úgy vélik, hogy a GDP-nél sokkal relevánsabb mutatót kellene alkalmazni, és a szociális, illetve környezetvédelmi kritériumokat is figyelembe kellene venni.

A tervek szerint az Európai Bizottság szeptember végén ismerteti javaslatait a szociális alap, a kohéziós alap, a regionális fejlesztési alap és régiók közti együttműködésekre vonatkozó szabályokról. Az év végén egy átfogó javaslatot nyújtanak be az összes uniós támogatási alap jövőjéről.