Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

A költségvetési tervezésért felelős biztos nem rejtette véka alá, hogy komoly vitákra számít a következő többéves pénzügyi keret vitájában, amelynek tervezetét június 29-én késő este mutatta be az Európai Bizottság. Janusz Lewandowski az Európai Politikai Központ (the European Policy Center) brüsszeli rendezvényén elmondta, a javaslat elsősorban Nagy-Britannia, Franciaország és Németország ellenérzéseit válthatja majd ki, dacára annak, hogy a testület úgy tűnik, meghajolt a nettó befizetők igénye előtt.

Az uniós költségvetésbe több pénzzel hozzájáruló, mint abból visszakapó országok (nettó befizetők) közül öten (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Hollandia, Finnország) már tavaly leszögezték, csak olyan büdzsét hajlandók elfogadni, ami kizárólag az infláció mértékével növekszik évről évre. Tehát az öt tagállam lényegében reálértéken befagyasztaná a költségvetést. A visszatérő brit érvelés szerint nehéz lenne „otthon eladni” az uniós költségvetés növekedését, és ennek révén a nagyobb brit hozzájárulást akkor, amikor otthon megszorításokat kell eszközölni.

A június 29-én bemutatott javaslatból az utána követő sajtótájékoztatón, és az azóta rendezett fórumokon nem derült ki, hogy tulajdonképpen mennyivel is emelkedik a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret kiadásainak mértéke az előző hét évhez képest. Politikailag ez avanzsált az egyik legfőbb kérdéssé, az Európai Bizottság elnöke, és a költségvetési tervezésért felelős biztos viszont konkrétan soha nem válaszolt erre a kérdésre.

Janusz Lewandowski kedden az EPC rendezvényén megerősítette, hogy 2013-hoz képest évente csak az infláció mértékének megfelelő kiadásnövekedést javasolt a testület a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők sem jutottak dűlőre annak kapcsán, hogyan változnak a kiadások.

A lengyel EU-biztos forradalminak nevezte a többéves pénzügyi keret bevételi oldalát, leginkább a saját források két új formájának megteremtése miatt. Arra a kérdésre, hogy elvérezhet-e a pénzügyi tranzakciós adó az intézményközi vita során, Janusz Lewandowski azt mondta, korábbi következtetéseiben a Tanács, az Európai Parlament és az uniós állampolgárok 60 százaléka is kifejtette, hogy szeretne uniós adót.

Ennek kapcsán megjegyezte, az Európai Parlament a tárgyalások megkezdéséhez szükséges elengedhetetlen feltételnek nevezte a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését.

Az EU-biztos elmondta, a pénzügyi keret legnagyobb hányadát kitevő agrárpolitikai és kohéziós források nominális értéken maradnak 2013-hoz képest, az infláció miatt, tehát reálértéken viszont csökkenne a ténylegesen kifizethető támogatások mértéke. Mindkét nagy európai politika esetében nagyobb hangsúlyt kap a jövőben a feltételesség.

Az agrártámogatásoknál csökkennek a különbségek a tagállamok között (eddig egy lett gazda hektáronként 90, míg egy görög gazdálkodó több mint 400 eurót is kaphatott az EU-tól ugyanarra a célra).

A kohéziós politikában pedig az Európai Bizottság egy átmeneti kategória létrehozásával kivezetné a rendszerből azokat a régiókat, amelyek a következő tervezési ciklusban már vélhetően nem lennének jogosultak ilyen támogatásokra (finn, francia, német és spanyol régiók). Megjegyezte, hogy ez komoly hatással lesz a nettó befizetői pozíciókra is.

Janusz Lewandowski hangsúlyozta, hogy a közeljövőben több országban (mindenekelőtt Franciaországban) várható választások miatt csak 2012 nyarától kezdődhet meg az érdemi vita a 2014-2020 közötti keretköltségvetésről.